A Csing dinasztia pénzverése jól követhető, mivel egy kivételtől eltekintve /Kwong-shui/ az összes császár az uralkodói nevet tüntette fel a pénzeken, ezáltal sokkal inkább ismertebbek felvett, mint eredeti nevükön. Az előlapokon minden esetben az uralkodói nevet látjuk, illetve a „Tung Pao” /pénz/ feliratot látjuk kínai karakterekkel. A hátlapok már változatosabbak. Shun-chi alatt a verdejegyek alapvetően egyjegyűek mandzsu nyelven, bár uralkodása végén már kéttagú a verdejegy; egyik tagja a „BOO” /verde/ a másik a verdejel, mindkettő mandzsu nyelven. Kang-shi-től kezdve szinte minden pénzen szerepel a „BOO” és a verde egyszerre. Később kínai karakterek is megjelennek, amelyek további információt adnak, úgymint címlet és dátum.

A Csingek elődjeikhez híven ezüstöt használtak a nagyobb tranzakciók végrehajtásához, és bronz érméket a mindennapi forgalomhoz. Egy ezüst Liang 1000 bronz érmét ért. A korábban vert pénzek is forgalomban voltak, de alacsonyabb értéken, mint a friss kibocsátású példányok. A zsinóron, kardon hordott 100 illetve 1000 cash érmék értéke sem volt állandó, az üzletkötésnél használt ár függött az érmék minőségétől is. Időnként felbukkant az infláció is, ilyenkor két érmét egyszerűen egynek számoltak el. A bronz pénzek oly csekély értéket képviseltek, hogy az emberek százasával hordták őket a piacra.

A Csing dinasztia 10 uralkodót számlált, pénzeiket öntötték, rajtuk az uralkodó nevével, kettő közülük több nevet is felvett. Az első uralkodó Shun-chi alatt kezdetben egyoldalú pénzeket adtak ki, később mindkét oldalon voltak karakterek, a dinasztia teljes pénzkibocsátása több mint 1000 különböző típusból áll. Híres vésnökök készítették a feliratokat, igen attraktív és rendkívül változatos formában. A legtöbb Csing érme sárgaréz /réz-cink ötvözet/ volt, nem pedig bronz. A Taiping-felkelés 1851-1864 között zajlott le, mely során az uralkodó dinasztia elvesztette a fennhatóságát a rézbányák felett, emiatt hiány lépett fel. Így Shen-fung alatt ólomból és vasból is öntöttek érméket. A Csingek alatt további, összesen hét felkelés volt, ezek alatt 17 különböző pénzt bocsátottak ki, mind ritka, igazi gyűjtői csemege. Kwong-shui idején már gépi pénzverés is megjelent, bár csekély mennyiségben. A köztársaság eljöveteléig voltak forgalomban a Csingek öntött érméi.

Csing-dinasztia zászlója

Kína történelmének utolsó császári dinasztiája egészen 1644-től 1911-ig uralkodott.  A Csing dinasztia előtt uralkodó Mingek uralkodásuk végére gazdasági összeomlásba sodorták az országot, mely széles körű lázadásokat váltott ki. Ezt használta ki a Mandzsúria területén élő mandzsu népcsoport. Először 1616-ban Nurhacsi egyesítette az északkelet-kínai törzseket, így egy erős, jól szervezett államot hozott létre, mely a hanyatló császári hatalmat 1644-ben könnyedén magához ragadta.  Ekkor még csak Peking és közvetlen környezete tartozott az új Csing dinasztia hatalma alá, melyet hosszú évek alatt az egész birodalomra kiterjesztettek. A Csing nevet már 1636-ban felvette Nurhacsi, melynek jelentése “tiszta”.Nurhacsi azonban nem egyedül vitte végbe a Mingek megdöntését, hiszen akkor már komoly parasztfelkelések dúlták az országot. A kínaiak szemében a mai napig hazaárulónak tekintett vu Szan-kuj, a császári hadseregek vezetője volt az személy, aki lényegében eldöntötte Kína jövőjét, azzal a döntésével, hogy a támadó mandzsuk oldalára állt.

Shun-chi (1644-1661)

Shun-chi 1644-1661

A kínai birodalom első Csing uralkodója, azonban a Csing ház harmadik tagja. Gyermekkorában került trónra, de politikai ügyekkel csak 13 éves korában kezdett el foglalkozni. Fiatalon, mindössze 22 évesen hunyt el, egy sok áldozatot követelő fekete himlő járványban.  Halálának napján 3. szülött fia Kang-hsi lett megjelölve utódának. Valószínűleg azért, mert a 7 éves fiú már túlesett a feketehimlőn és életben maradt. A fekete himlő, a bárányhimlőhöz hasonlóan csupán egyszer kapható el az életben. Másik elképzelés szerint a fiúk közül ő született a legbefolyásosabb anyától.

shun-chi cash

Kang-hsi 1661-1722

Kang-shi 1661-1722

Az új császár 7 éves korában került trónra, így a tényleges hatalmat, elhunyt apja négy fő tanácsadója gyakorolta. Az első politikai intézkedésük az volt, hogy a Ming dinasztia mintájára megalakított Tizenhárom hivatalt megszüntették. Ez volt hivatott az udvar ügyeit intézni, és kizárólag kínai eunochoc vettek részt az irányításban, mely a mandzsukból komoly ellenérzést váltott ki. Az eunochoc komoly politikai hatalommal bírtak a ming dinasztia idején. Neki sikerült a Csing hatalmat egész kínára kiterjeszteni és meg is szilárdítani. Sőt további területfoglaló hadjáratokat is indított., többek között az oroszok ellen. Nagy Péter orosz cárral megkötötte a nyercsinszki békét (1689). A feltételeket K’ang-hsi diktálta, aki hatalmas sereget küldött Nyercsinszkbe; így az orosz–kínai határt az Amur egyik mellékfolyója, a Gorbica és a Sztanovoj-hegység vonalában húzták meg, Ch’ing-kézre juttatva az Amur völgyét és a dinasztia szülőföldjét, Mandzsúriát. összesen 35 fia született, akik között az utodlás miatt konfliktus alakult ki. Míg végül trónját, negyedik fia örökölte.

Kang-shi cash

Yung-cheng 1722-1735

Yung-cheng 1722-1735

Valószínűleg apja végrendeletének meghamisításával került trónra. Uralkodásának ideje alatt könyörtelenül leszámolt hatalmára törő fivéreivel. Folytatta az apja által megkezdett terjeszkedést, Tibetet tette kínai protektorátussá.

Yung-cheng cash

Chien-lung 1736-1796

Chien-lung 1736-1796

Őt már titokban Kang-his jelölte ki fia utódjának. Chien-lung azonban csak a ötödik szülött fiú volt, de trónra lépésekor már ő volt a legidősebb. A népi hagyomány szerint egyik ágyasához, Hsiang-feihez heves szenvedély fűzte a császárt. A jarkandi  herceg özvegyét 1759-ben a császári hadsereg ejtette foglyul. Chien-lung különleges figyelmével tüntette ki: kisebb mecsetet, gőzfürdőt, muszlim bazárt építtetett neki, hogy hazájára emlékeztesse. Hsiang-fei azonban a legenda szerint visszautasította a császár közeledését, és azzal fenyegetőzött, hogy megöli, ha mégis próbálkozik. Két évvel később, a császár távollétét kihasználva, az anyacsászárnő megparancsolta Hsiang-feinek, hogy kövessen el öngyilkosságot. Uralkodásának 60. évfordulóján hirdette ki, hogy 5. fia lesz az utódja. Ekkor lemondott a trónról, bár 1799-ben bekövetkező haláláig, ő volt a hatalom igazi birtokosa.

Chien-lung cash

Chia-ching 1796-1820

Chia-ching 1796-1820

Fő feladata az apja főminisztere (Ho-shen) által létrehozott anyagi károk helyrehozatala volt. Uralkodása alatt kezdődött el  csing dinasztia hanyatlása. uralkodása alatt tört ki a fehér-lótusz felkelés (1796), melynek leverése lasann zajlott ho-shen utasítására, mivel így tudta csak elsikkasztani a hadseregnek szánt pénzt. A fehér lótusz felkelés szecsuán tartományból indult ki a  Fehér Lótusz Társaság vezetésével. Céljuk a Ming dinasztia visszaállítása volt, mivel nehezen tolerálták a nem kínai uralkodó családot.Chia-csing egyik első lépsée éppen ezért ho-shen elfogása és öngyilkosságra kényszerítése volt. A kincstárat az udvar kiadásainak csökkentésével akarta elérni, ezáltal  igen erősen megcsappant a népszerűsége az udvarban.  Ráadásul a népet sújtó adók is magasak maradtak, így elmondható hogy a csing dinasztia legnépszerűtlenebb császáraként halt meg.