Spielmann Gábor: Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták 1.rész

Bevezető

Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.

H35 (ÉH26)

Kutatástörténet

Könyves Kálmán köztudottan kora egyik legműveltebb és írástudó uralkodója volt, és talán ezzel is összefüggésben állhat, hogy elődjeihez képest sok változatos nevet használt a pénzei előlapján, de ezekben a nevekben szinte mindig felismerhető a Kálmán név. CALMAN REX, CALAMA REX, CALMN REX, vagy a latinul galambra – columba – utaló COLUMBANUS REX. Van azonban egy kivétel, amire nem talált kielégítő magyarázatot a tudomány. Ez a LABUHARE felirat. Ahhoz, hogy ezt az érmén ki tudjuk betűzni, kell ugyan némi tapasztalat, de a felirat betűivel kapcsolatban nincsen vita szakmai körökben, és az újabb katalógusokban is a LABUHARE felirat szerepel. (Huszár Lajos ezt még tévesen CALAMARE feliratként tüntette fel.) A betűk jelentésének kiderítése azonban már keményebb dió. Eddig egyetlen kísérlet történt a felirat jelentésének feloldására. Könyvének 1841-es kiadásában Rupp Jakab a mellett foglalt állást, hogy valójában a felirat a LUBANU betűket rejti és a COLUMBANUS név hibás vagy torzított alakja. Ez a feloldás nem nyert elfogadást a következő generációk kutatóinak a körében, bár Kovács László egyéb megoldás híján elfogadhatónak tartja ezt a magyarázatot [1]- ennek ellentmond, hogy a könyvében ő is az elfogadott LABUHARE feliratot használja. Rupp Jakab elmélete még az ő helyes olvasatát feltételezve is gyenge lábakon áll, ugyanis indokolatlan mértékben eltér a COLUMBANUS a LUBANU szóalaktól. Hiányzik az elejéről a C, az O, a közepéről az M, és a végéről az S betű, valamint a H-t is N-nek értelmezi. Ezért ezt az elméletet én sem tartom elfogadhatónak.

Ami az érme keltezését illeti, az Árpád-kori érmék esetében szokásos sötétségben való tapogatózás itt is jellemző. Réthy és Huszár az érmét Kálmán pénzverésének inkább a közepe, Unger és Kovács inkább az elejére teszi. Kovács a sejtését egy igen ritka, és a korainak gondolt H33 érmeképéhez hasonló, ám szintén LABUHARE feliratot viselő verettel indokolja[2], ám azt sem bizonyítja semmi, hogy a H33 és annak LABUHARE feliratú változata egy időben készült volna. A régészeti leletek összeségében kevés konkrétummal támogatják az érme keltezését.

Az érmekép RE(X) betűinek vizsgálata

Szent István rendhagyó „Lancea Regis” érméjét leszámítva az összes Kálmán előtt uralkodó Árpád-házi királyról elmondhatjuk, hogy ha az érméje előlapján betűk szerepeltek, akkor azok kizárólag az uralkodó nevét jelölték. Ez két kivételtől eltekintve – amikről később írok – igaz marad egészen III. Béla pénzveréséig. Joggal valószínűsíthetjük tehát, hogy a H35-ös érmén is egy vagy több név szerepel, ám állításunk szerint az nem Kálmán neve. Ezt ugyanis nem csak az zárja ki, hogy ahogy korábban láttuk, sehogy sem „jön ki” a király neve a betűkből, hanem az is, hogy hiányzik az érméről a REX felirat. Egészen pontosan az X betű hiányzik a REX végéről. Az összes ezt megelőző magyar királyi pénz közül kizárólag ezen a pénzen nem a REX, hanem a RE felirat szerepel. A királyi REX címet tehát nem, de valamiféle királyi viszonyt társítani akartak a pénzen szereplő nevekhez, ugyanis a RE bizonyára a latin Regia, Regium, azaz királyi szót rejti.

Mielőtt azonban rátérünk ezekre a keresett nevekre, egy hosszabb kitérőben kívánom bemutatni, hogy miért bizonyos a RE felirattal kapcsolatos feltevésem.

Már Réthy László és Huszár Lajos is megtévesztően használja számos érme leírásában a RE olvasatot, és külön kezeli az utána következő keresztet, ami pedig valójában gyakran nemcsak a felirat kezdetét/végét jelző motívum, hanem egyúttal X betűként is szolgál. Így azt az RE-vel összeolvasva „kijön” a REX felirat. Ez is egy árulkodó jele a középkori pénzverők kreativitásának. Ennek a jelenségnek a kialakulását az alábbi ábrákon is megfigyelhetjük. István érméjén még külön van az X betű és a kereszt. Ez a megoldás egészen I. Gézáig így marad. (Salamon érméje annyiban más, hogy itt az X betűt a királyfigura keze és feje közé passzírozták be, mert kihagyni nem lehetett természetesen.)– 1.sz. kép.


[1] Kovács László: A kora Árpád-kori pénzverésről, Varia Archeologica Hungarica, Budapest 1997 – 170.o.

[2] Kovács László: A kora Árpád-kori pénzverésről, Varia Archeologica Hungarica, Budapest 1997 – 180.o.

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2024 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.