2012. október 16-án, kedden 18 órakor a Magyar Numizmatikai Társulat helyiségében Draskóczy István tart előadást “A nagybányai pénzverde termelése, jövedelmezősége a 15. század második felében” címmel. Az előadást élőben közvetítik a Galileo Webcast honlapján, így azt bárki megtekintheti számítógépéről.

Az előadás kérdéseket vet fel, s Magyarországról szóló két olasz nyelvű jelentés (1462/63 illetve 1503.) adatait elemzi. Ennek alapján arra tesz kísérletet, hogy a források adta keretek között az eddigieknél árnyaltabban szóljon a nagybányai pénzverésből származó királyi jövedelemről. Az előadó ennek alapján próbál a bányavidék aranytermelésének középkorvégi alakulására következtetni.

Draskóczy István

1975-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-levéltár szakán. 1975-78 között levéltárosként dolgozott a Komárom megyei Levéltárban (Esztergom), 1975 és 1980 között a Magyar Országos Levéltárban részt vett az oklevélkataszteri csoport munkájában. Az 1980-as években bekapcsolódott az Anjou-kori oklevéltár (Szeged) előkészítő munkálataiba. 1979 óta tanít az ELTE Középkori- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén. 1990 és 1998 között tanított a Debreceni Egyetemen is.

Kezdetben településtörténeti kérdések érdekelték, később genealógiai kutatásokat folytatott. Érdekelte Erdély története is, több tanulmányt írt az erdélyi szászok középkorvégi demográfiai viszonyairól. A gazdaság- és társadalomtörténet iránti érdeklődésének volt köszönhető, hogy a 15-16. századi magyarországi pénzügyigazgatás szakembereiről (például olaszokról) közölt tanulmányokat. Társadalomtörténeti vizsgálataihoz a genealógia, a prozopográfia (embercsoportokra vonatkozó adattárakkal foglalkozó történeti segédtudomány) és az archontológia (tisztségviselők életpályáival és hivatali jegyzékeivel foglalkozó történeti segédtudomány) módszerét alkalmazta. Az ide vágó kutatásai vitték el a magyarországi sóbányászat és sókereskedelem kérdéseihez. A munka során középkori oklevelek mellett számadásokat dolgozott fel. Mivel a só külkereskedelmi áruforgalom tárgya volt, foglalkozott a középkori külkereskedelemmel is; szintén témája volt a magyarországi nemesfémbányászat.

A sóbányászat és sókereskedelem mint téma kitűnő és egyedülálló, mert a nemzetközi szakirodalomban jól kidolgozott tárgykörről a magyar történetírásban eddig nem készült összefoglaló monográfia. A szerző vitathatatlanul a téma legjobb magyarországi ismerője. Az időben, tematikában és irattípusban is rendkívül széles forrásbázis (oklevelek, számadáskönyvek, beszámolók, jelentések stb.) biztos alapot adott a feldolgozáshoz.

(forrás: mta.hu)

Magyar Numizmatikai Társulat
www.numizmatika.org