Zsigmond király különleges kassai aranyforintja

Néhány évvel ezelőtt egy külföldi aukcióról hazai gyűjtő birtokába került egy különleges kassai aranyforint Zsigmond királytól. Az érme leírása:

Előlap: +SIGISMVNDI . D . G .R VNGARIE, negyedelt címerpajzs, bal felső és jobb alsó részében Árpád-sávok, jobb felső és bal alsó részében brandenburgi sasok.

Hátlap: S. LADISL AVS . REX, Szent László szembe áll, jobb kezében csatabárd, baljában országalma, kétoldalt verdejegy: C-I kamaragróf: Jakab /?/, 1402-1409 /?/ között. 3.54g.

Zsigmond aranyforint Kassa C-I

Zsigmond aranyforint Kassa C-I

Zsigmond király idejében kétféle típusú aranyforintot vertek az egyik a C 118-ast, címerben a brandenburgi sasokkal, és a C 119-est, címerben a cseh oroszlánokkal. Az első típus verése 1401-ben fejeződött be, majd 1402-től, verdénként fokozatosan, először Budán, Nagybányán és Offenbányán, majd Körmöcbányán, Kassán és Szebenben is elkezdődött a C119-es verése. Zsigmond korában egy budai márka /245.53779g/ 23 karát 9 grén finomságú tömbből 69 db aranyforintot vertek. Az aranyforintok finomsága 989,6% volt, 3.55852 g-os átlagsúllyal. Pohl Artúr szerint Zsigmond korában az aranyforintok súlya 3.5723g-ra nőtt, mivel a firenzei dukátok súlya emelkedett 1375-től, amihez alkalmazkodni kellett. Az átlagsúlyok ismerete ezt az adatot azonban nem támasztja alá.

Kassán az első típusú aranyforintot liliomos /egy-, illetve két liliommal/ jeggyel verték, mely a város címerének eleme volt. A két liliomos változat Zsigmond leggyakoribb aranyforintjai közé tartozik.

Zsigmond aranyforint Kassa 1387-1401 között

Zsigmond aranyforint Kassa 1387-1401 között

Ezt követően a C119-es típus megjelenésének időpontja Kassáról bizonytalan. Pohl csak annyit jegyez meg erről, hogy 1410 előtt verték a következő jegyekkel: C-I, I-C, I.  A 14. század végén alakult ki  a verdejegyrendszer új formája, mely szerint két betű esetleg címer jelent meg az érméken. Az első betű a verde kezdőbetűje lett, a másik a pénzverésért felelős személy keresztnevének kezdőbetűje, esetleg címere.

Az közismert, hogy 1387-1437 között a kamaraispánok kizárólag külföldiek voltak,  a pénzverő kamarák és a pénzverés is jellemzően olasz kézben volt. Bernardi Ferenc, Venturi Jakab is jelentős szerepet játszott a hazai pénzverésben, utóbbi a Mediciek magyarországi vállalkozásának irányítója volt. 1395-ben kamaraispán is volt. Később a német kereskedőtőke is megjelent, Nürnbergi Márk, majd Kamerer Ulrik  egy konzorcium, illetve bankház hazai képviselői voltak. E négy kamaraispán olyan pénzügyi vállalkozásokat képviseltek, akik felügyelték az ország réztermelésének eladását, kölcsönöztek a királynak, urburaispánként, befolyásolták az árakat. Ebből következik, hogy  érdekükben állt a folyamatos kitermelés és pénzverés.

Kizárt, hogy Kassán hosszú szünet lett volna a pénzverésben.  A C-I verdejegyes aranyforint C 119-es típusa /Pohl D2-13/ egy példányban ismert, a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. A C 118-ból eddig két példány ismert, egyik egy hazai aukción 950 euró plusz jutalék összegért kelt el, a másik egy online aukción szerepelt, erről sajnos nincsenek további rendelkezésre álló adatok.  Az első aukciós példány a képen látható darab, korabeli hamis megjelölést kapott. Az érv az éremkép viszonylagos szabálytalansága volt, nagyobb címer, körirat rendezetlensége, stb. Az ismert, hogy C-I verdejeggyel készült Kassán ezüstpénz, parvus, a Pohl 119-45. Ez a típus ahol még brandenburgi sassal készült az előlap, ebből is következtethetünk arra, hogy aranyforintot is vertek ezzel az előlapi éremképpel, C-I verdejeggyel.

Az érme kétséget kizáróan vert, korabeli darab. A korabeli hamisság kizárására anyagvizsgálat szolgált. Azt tudjuk, hogy Kassára Szomolnokbányáról vitték az aranyat, ahol is a többi bányához képest nagyobb volt a réz koncentrációja aranyban. Az analízis ezt a magasabb százalékos arányt tökéletesen alátámasztotta. Az igaz, hogy az érme tisztasága minimálisan elmarad a 23 karát 9 grénes finomságtól, de a szomolnoki arany kétséget kizáró. Az analízis eredménye- réz 1.051%, ezüst 3.926%, arany 95.023%:

Zsigmond aranyforint C-I analízis

Zsigmond aranyforint C-I analízis

A legvalószínűbb válasz az lehet, hogy kiforratlan verdei próbálkozásról lehet szó, amely nem került végül elfogadásra, hiszen hamarosan megjelent a cseh oroszlános típus és verdejegyváltás. Ezt támasztja alá az oroszlános változat C-I verdejegye, mely szintén nem egy tökéletes éremképű darab és szintén nagyon ritka. Az új éremképpel nagyon hamar megjelent az I-C verdejegy, ami már egy kiforrott típust mutat.

Zsigmond aranyforint I-C

Zsigmond aranyforint I-C

A két típusú C-I-s verdejegyű aranyforint megmaradt a verdei próbálkozás szintjén, szerencsére mindkettőből maradt az utókorra, segítséget és betekintést nyújtva a kassai pénzverde működésébe a XV. század első évtizedéből.

Zsigmond aranyforint C-I előlap

Zsigmond aranyforint C-I előlap

Zsigmond aranyforint C-I hátlap

Zsigmond aranyforint C-I hátlap

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.