III.András 1290-1301, denár. Előlap: Gyöngykörben kétoldalt egy-egy szál befelé hajló virág, középen nagy M /Morosini/ felett korona. Hátlap: koronából kiemelkedő kettőskereszt, kereszt végein pontok, középen kereszt metszéspontjainál két kör. Rendkívül ritka típus, szakirodalom csak rajzról ismeri, egy másik magángyűjteményi példánya ismert mindössze. 0.35 g. Referencia: Huszár 424, Unger 333, C1 374.

III.András denár

II.András és harmadik felesége Estei Beatrix frigyéből született meg István herceg, aki az utószülött melléknevet kapta, mivel apja halálát követő évben született. Anyja, az őt körülvevő ellenséges állapotok miatt német földre menekült, ott szülte meg Istvánt. Egyes vélemények szerint István nem II.András gyermeke volt, hanem Apodfia Dénes és Beatrix titkos viszonyának gyümölcse. Ezt sosem sikerült bizonyítani, az viszont tény, hogy ő maga az Árpádokból származónak vallotta magát mindig. Anyja halála után Velencébe került ahol az igen előkelő Morosini családba nősült. Ebből a kapcsolatból született meg 1625-ben András, a későbbi III.András. Végrendeletében István, fiára hagyományozta Szlavónia hercege címet minek révén András jogot formálhatott a Magyar Királyság egyes területeire. Az 1272-től uralkodó IV.László alatt kétszer is járt az országban, de távozni kényszerült.

András herceget Magyarországra hozzák, iniciálé a Képes Krónikából

Második hazalátogatásakor Hahót Arnold főúr kiadta Habsburg Albertnek. Bécsi fogsága alatt jött a hír, hogy meghalt IV.László. Két szerzetes szöktette meg álruhában András, akit 1290. július 23-án megkoronáztak Székesfehérváron.

III.András a Thuróczy krónikában

Anyja, Morasini Tomasina /1250 Velence- 1300 Óbuda/, fia megkoronázása után Magyarországra érkezett 1292-ben. Megkapta az anyakirályné és Szlavónia hercegnője címet . A déli részeket valóban kormányozta is.

Tomasina Morosina fiával, III.Andrással, ismeretlen XVII. századi festő

Jelenlegi ismereteink szerint három olyan denárja létezik III.Andrásnak amelyen anyja nevének kezdőbetűje az M megjelenik. Ebből kettő, a Huszár 408 és 410-es példányok egyik oldalán kornázott nagy M felett kereszt látható, kétoldalt szembe néző koronás fők.  Feltehetőleg András és anyja néznek szembe ezeken az érméken, ezzel az éremképpel is legitimálva Morosinit az anyakirálynét és a déli részek kormányzóját. Ezek az érmék kétséget kizáróan András uralkodásának első éveiben verték, hiszen szükség volt a királyné hatalmának megerősítésére ezen az úton is. A fenti képen látható darabot már körirat illetve portré nélküli éremképpel verték. Minden bizonnyal ez az előző kettőnél későbbi időpontban készült.  1292 januánjában Mária királyné fiára, Martell Károlyra hagyományozza a Magyar Királyságot, aki rögtön birtokokat kezdett adományozni anélkül, hogy birtokában lettek volna ezek a területek. Így a király ellen hangolva elajándékozta Horvátországot és Szlavóniát is. Elképzelhető, hogy ez a denár egy, a hatalom újbóli megerősítésének szándékával lett verve, de azt sem zárhatjuk ki teljesen, hogy halálának emlékére 1300-ban vagy 1301-ben verték az érmét. Az ismert, hogy uralkodásának első felében jó ezüstből, 90%-os finomsággal, 0.529-0.558 gramm átlagsúlyú pénzet vertek. 1295 után már csökken az átlagsúly /0.3 gramm körül/ és a finomság is gyengébb.  Ez a példány is csekélyebb súlyú /0.35g/ és láthatóan a finomsága is gyengébb. Keletkezése így 1296-1301 közé tehető.