Globális kereskedelemről tanúskodik egy fantasztikus kincslelet

Középkori globális kereskedelemről tanúskodnak az ezerkétszáz éves arab ezüstpénzek, amelyeket Németország északi részén fedeztek fel régészek. Az első pénzérmére Peter Dachner amatőr régész, a Greifswaldi Egyetem önkéntes segítőinek egyike bukkant fémdetektorok segítségével Anklam közelében.

Arab ezüstpénz

Arab ezüstpénz

A továbbiakban az egyetem szakemberei által végzett feltárások során egy 20×25 méteres földterületen összesen 82 ezüstpénz és érmetöredék került elő: a legkorábbi 610-ből származik, a legkésőbbi pedig 820-ból. A régészek feltártak egy ezüst karpántot, valamint három ezüstrudat is.

“Arab pénzérméket csak elvétve találunk a Balti-tenger partvidékén, és még nagyobb ritkaságnak számít, amikor ilyen mennyiségben kerülnek napvilágra” – nyilatkozta Michael Schirren régész. Fred Ruchhöft, a Greifswaldi Egyetem történésze szerint az arab pénzérmék előkerülése a Balti-tenger partvidékén arról tanúskodik, hogy már 1200 évvel ezelőtt is létezett globális kereskedelem.

A pénzérméket a mai Irán, Irak, Afganisztán területén, esetleg Észak-Afrikában verhették. A szakemberek szerint az ezüstpénzek a korabeli kereskedelmi utakon – a Fekete-tengeren, a Dnyeperen és a Volgán jutottak el Észak-Európába. A kincslelet egy valamikori szláv település mellett, egy viking falutól nem messze került napvilágra.

Mint Fred Ruchhöft rámutatott, a viking falu közelsége arról tanúskodik, hogy milyen fontos szerepe volt ennek a pomerániai térségnek a kora középkorban.  “Stratégiailag fontos terület volt, a tenger lehetővé tette a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet” – emelte ki a német történész. Fred Ruchhöft meggyőződése szerint a szlávok és a vikingek kereskedtek egymással. “Ez megmagyarázza, hogy miként kerültek szláv tulajdonba az arab pénzérmék” – mondta, hozzátéve hogy esetleg arab kereskedők vagy szláv utazók hozhatták magukkal.

“Pomerániában” az arab pénzérmék ugyan nem voltak forgalomban, ám értéket képviseltek ezüsttartalmuk miatt. A csodálatos kivitelű pénzeket – ahogy az ezüst karpántot is – apró darabkákra tördelhették, és ezeket különböző árukra cserélhették. A kincslelet 200 grammot nyom – ennyi ezüstért egykori tulajdonosa négy ökröt, vagy akár egy rabszolgát vásárolhatott volna.

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2024 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.