II.Rákóczi Ferenc 1703-1711 poltura 1707 M-C Kassa. Előlap: POLTURA A 1707, középen kétrészű barokk címerpajzs: hétszer vágott pajzs balra, jobbra hármashalmon koronából kiemelkedő kettőskereszt. Kétoldalt M-C. Hátlap: PATRONA HVNGARIAE, Madonna karjná Jézus, baljában jogar. Referencia: Unger 1139f, Huszár 1554.
Napi 3 perc pénz! A Nemzeti Múzeum új numizmatikai videósorozata
A kialakult járványügyi helyzet a világ nagy múzeumaihoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Múzeumot is arra kényszerítette, hogy határozatlan időre bezárja kapuit látogatói előtt. Bár ajtajai zárva tartanak, a múzeumi munka nem állt le, régész, történész és művészettörténész kollégái saját otthonukba visszavonulva, „home office” üzemmódba kapcsolva folytatják tovább tudományos munkájukat, amelynek szerves részét képezi a tudományos [...]
A hónap pénze – Ferenc József 5 korona 1906
Ferenc József /1848-1916/ Ag 5 korona 1906 KB- Körmöcbánya. Előlap: uralkodó babérkoszorús jobbra néző arcképe. Hátlap: a magyar koronát kétoldat angyalok tartják, alatta 5 KORONA 1906. Tervező Reisner József. 1263 példányban készült. Referenciák: Huszár 2201, Éh 1155, LN 13, Rádóczi 58.
A hónap pénze- II.Rákóczi Ferenc aranyforint 1704
A Rákóczi-kor pénzverési gyakorlata pontosan leképezi magának a mozgalomnak a kifejlődését és hanyatlását is, alapvetően pedig korábbi évszázadok magyar gazdasági viszonyai határozták meg annak lehetőségeit.
Magyarországon a XV. századtól fogva jellemző volt a pénz- és tőkehiány, ugyanis a nemesfém a behozott iparcikkek ellenében özönlött ki az országból, a főurak luxuscikk-igényeinek kielégítése mellett. A török Porta és [...]
Apafi 10 dukátos csegely a Niklovits gyűjteményből
Niklovits Károly Zoltán 1886. március 18-án született és két nappal később a tatai római katolikus plébánián keresztelték meg. A személyes iratanyagban megtalálható anyakönyvi kivonat szerint anyja Hauzer Erzsébet, apja Niklovits Ferenc magyar királyi postatiszt volt. Úgy tűnik, apja foglalkozása mélyen befolyásolta a gyermek pályaválasztását, mivel Niklovits Károly is a Magyar Királyi Postánál helyezkedett el. Szolgált [...]
Tóth Csaba – Weisz Boglárka: I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén
I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén
A középkori magyar pénzek páratlanul színes (érem)képi világa, pontosabban a vereteken látható különféle jellegű ábrázolások magyarázata már nemzedékek óta okoz fejtörést a témával foglalkozó kutatóknak és a gyűjtők népes közösségének egyaránt. A változatos épületábrázolások, valós és mesebeli állatalakok, vallási jelképek biztosan nem véletlenül kerültek [...]
II.Rákóczi Ferenc ritka kassai polturája- 1707 M-C
II.Ulászló /1490-1516/ publikálatlan aranyforintja
II.Ulászló /1490-1516/ aranyforint. Körmöcbánya, 1498-ból, Thurzó János kamaraispánsága alatt. Előlap: WLADISLAI : D – G: R: VNGARI *, gyönykörben trónon ülő Madonna, karján Jézus. Hátlap: S: LADISLA – VS: REX …., Szent László szembe áll. Referencia: Éh 588típus, Huszár 751, Pohl L4. Maga az alaptípus is ritka Pohl 20-as ritkasági fokozatú, azonban a hátlapi körirat publikálatlan, közgyűjteményben nem fordul elő! Az Aranykönyv négy hátlapi körirat változatot ismer, ez a 70c-hez áll legközelebb, azonban a REX után négy pont van.
Március idusa- Brutus legendás denárja
BRUTUS. AR denár, ie. 42 késő nyár-kora ősz. Mozgó katonai verde, Észak-Görögországból. L. Plaetorius Cestianus magisztrátus idejéből. Előlap: fent BRVT, jobbra IMP, balra L.PLAET. CEST, Brutus rövid szakállas feje jobbra. Hátlap: EID • MAR, a szabadságot szimbolizáló sapka középen, kétoldalt egy-egy kard. Referenciák: Crawford 508/3, CRI 216, Sydenham 1301, RSC 15.
A hónap pénze 2013. szeptember- Károly Róbert aranyforint
A hónap pénze: Károly Róbert aranyforint, 1325-1342 között verték. Előlap: +KAROLV.REX, gyöngykörben stilizált firenzei liliom. Hátlap: S.IOHA.NNES.B. korona, Szent János szembe áll középen. Rövid szakállú változat. Referencia: Unger 349, Huszár 440, Pohl A1b.
“I. Lajos aranyforintja” 50 000 forintos arany emlékérme
I. Lajos aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki normál illetve négyszeres súlyú piefort veretként. Az emlékérme a Középkori magyar aranyforintok sorozat második elemeként jelent meg. Az emlékérmét Soltra E. Tamás tervezte.
“Gárdonyi Géza: Egri csillagok” emlékérme
Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 1000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsátott ki az író születésnapján, augusztus 3-án. A Gárdonyi Géza: Egri csillagok emlékérme az „ifjúsági irodalom” sorozat folytatásaként jelent meg.
Elindult az új hónap pénze szavazásunk és játékunk 115. fordulója
Elindult az új hónap pénze szavazásunk és a numizmatikai műveltségi játékunk 115. fordulója. Beküldési határidő: 2013. szeptember 30.
A hónap pénze- 2013. augusztus- II.Rákóczi Ferenc 1/2 tallér 1706 Munkács
Ag 1/2 tallér 1706 M-M Munkács. Előlap: MO: NO. ARGE: REG: HVNGA:, kettős osztatú címerpajzs hercegi koronával kartusokban. Hátlap: .PATRONA. HVNG. 1706. Madonna félholdon szembe ül, jobb kezében kisded Jézus, baljában jogar, fején glória, kétoldalt: M-M. Referencia: Unger 1127b, Huszár 1525.
Zsigmond király különleges kassai aranyforintja
Néhány évvel ezelőtt egy külföldi aukcióról hazai gyűjtő birtokába került egy különleges kassai aranyforint Zsigmond királytól. Az érme leírása:
Előlap: +SIGISMVNDI . D . G .R VNGARIE, negyedelt címerpajzs, bal felső és jobb alsó részében Árpád-sávok, jobb felső és bal alsó részében brandenburgi sasok.
Hátlap: S. LADISL AVS . REX, Szent László szembe áll, jobb kezében csatabárd, baljában országalma, kétoldalt verdejegy: C-I kamaragróf: Jakab /?/, 1402-1409 /?/ között. 3.54g.
A hiányzó láncszem- Károly Róbert ismeretlen obolusa
Károly Róbert /1307-1342/ obolus, verde: Z-A /Angelo/ Szatmár 1329-ből. Előlap: +M.REG IS.KARVLI, nagy K betű. Hátlap: középen liliom, kétoldalt: Z-A. Súlya 0.26g, átmérő 10mm.
Károly Róbert alatt 10 pénzverőkamara jött létre, köztük a Szatmár-Nagybányai kamara. Királyi rendelet alapján a kamaraispán és a verde jegye is szerepelt az érméken. A szatmári pénzverde öt évig működött 1328-1332 között. Ebben az időben Angelo volt a kamaraispán. Megyeközpont volt, az újonnan felállott kamararendszerben létrejött pénzverdéje nyilvánvaló volt. Később azonban a pénzverde átkerült Nagybányára, mivel a helyben bányászott fémeket költséges és kockázatos volt Szatmárra átszállítani. Sasi Nagy Béla szerint, eleve Nagybányán verték a szatmári verdejelű érméket, csak a kivert garasokat, denárokat, obolusokat szállították át Szatmárra.