Szent László a numizmatikában

Élete
A megvakíttatott Vazul fiai, András, Béla és Levente a Lengyel Királyságba menekültek, ahol Béla /a későbbi I.Béla király/ és Richeza lengyel hercegnő házasságot kötöttek. Még a száműzetés alatt született meg második gyermekükként László 1046. június 27-én. András trónra jutását követő időben tért haza Béla és családja. Ifjú korában családi trónviszályok árnyékolták be az ország életét.

A hónap pénze- I.Ulászló 1440-1444 denár vastag veret

A hónap pénze- I.Ulászló denár, vastag veret. Verde: B-n* Buda 1442-43. Előlap: . MONETA . WLADISLAI. belső körben korona, kétoldalt B-n*. Hátlap: +REGIS. VNGARIE. ET. C. belső körben kétrészű címerpajzs. Referencia:Huszár 603 /mint denár/.

Magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) – könyvbemutató a Magyar Nemzeti Múzeumban

Magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) – könyvbemutató a Magyar Nemzeti Múzeumban

konyvbemutató

Weisz Boglárka: Máglyára vele! Pénzhamisítók büntetése a középkori Magyarországon

Máglyára vele!
Pénzhamisítók büntetése a középkori Magyarországon

A pénzverési jog a középkor folyamán féltve őrzött joga volt a magyar uralkodóknak, a legritkább esetben engedélyezték az autonóm, azaz önálló, nem királyi pénzverést. Éppen ezért mindenki, aki királyi engedély nélkül vert pénzt, vagy a királyi érméket körülmetszette, megkicsinyítette, majd azt forgalomba is hozta, pénzhamisítást követett el. A pénzverdékben különböző weisz 2óvintézkedések bevezetésével igyekezték elejét venni annak, hogy ott bárki engedély nélküli pénzverést folytasson, avagy titkon a pénzveréshez szükséges szerszámokat használjon. A pénzverővasakat és a véseteket a 13. század közepén az esztergomi érsek embere őrizte. Az Anjou-korban a kamaraispánnak már minden pénzverdében két ládával kellett rendelkeznie. Az egyikben az esztergomi érsek és a tárnokmester megbízottjának pecsétje alatt tárolták a pénzverő eszközöket, a másikban az öntött rudakat tartották az érsek, a tárnokmester és a kamaraispán megbízottjainak kulcsai és pecsétjei alatt. Mindkettőt kizárólag az érsek és a tárnokmester embere jelenlétében nyithatták fel. A pénzverés és az ezüst olvasztása is csak a két megbízott jelenlétében folyhatott. A 15. században egy új tisztség tűnik fel a pénzverés ellenőrzésében: a kémlő (probator) az esztergomi érsek emberével közösen felügyelte a pénzverés minden egyes fázisát. A kémlőt a verde helyszínéül szolgáló város választotta, feladatai közé tartozott a próbaveret őrzése, mely sok esetben azt jelentette, hogy a pecsétjével ellátott veretet a városi tanács tartotta magánál. A kémlők felügyelője az országos hatáskörrel rendelkező, a király által kinevezett főkémlő volt. Ő vagy beosztottja ellenőrizte az esztergomi érsek emberével a pénzverés minden egyes fázisát, jelen voltak az öntvény elkészítésekor, és mind az öntvényből, mind a kivert pénzekből meghatározott mennyiséget őrizniük kellett.

A hónap pénze- Károly Róbert 1307-1342 garas

A hónap pénze:  Károly Róbert /1307-1342/ garas. Előlap: uralkodó trónon ül szembe. Hátlap: magyar-anjou címerpajzs felett sisakból kiemelkedő strucc, kétoldalt liliomok.

Tóth Csaba- Adj egy bélást!

Adj egy bélást!

– hangzott el évtizedekkel ezelőtt oly sokszor a pest-budai aluljárókban a nyomatékos kérés. Ilyenkor a megszólított rendszerint megadóan, mélyen a TóthCs1b Belas 2TóthCs2b Maller 2zsebébe nTóthCs3b Bemaller 2yúlva az „adományos” markába pottyantott egy 2 forintos érmét. Az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült pénzérme akkortájt még komoly értékkel bírt: ennyi volt a betétdíja a sörösüvegnek, de akár három perc telefonbeszélgetést lehetett vásárolni rajta, sőt a metrókapuknál is elfogadták egy utazás erejéig. Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században oly népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek kései utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beau, belle, bella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtönszlengben mallérnak hívták, mivel a francia–német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallérnak nevezték.

A hónap pénze- Mária Terézia 1/4 dukát 1749

Au 1/4 dukát 1749 Gyulafehérvár. Előlap: M. THER. D. G. – R. I. G. H. B. REG. fej jobbra. Hátlap: A. AU. D. B. PR. – TRANS. 1749. Koronázott kétfejű sas mellén Erdély címere, lent 1/4. Referencia: Huszár E 971, Resch 27.

V. Székely György- Aranyak a szántásban

Aranyak a szántásban

vszékely Firenzei forint av vszékely Firenzei forint rv A gazdaságtörténészek és a numizmatikusok előtt egyaránt közismert, hogy az európai középkori aranypénzverés  bölcsője Itáliában ringott. Néhány elszigetelt próbálkozás után 1252-ben Firenze (lat. Florentia) városa kezdte meg az aranyforintok rendszeres kibocsátását, melyek előlapján liliom, hátlapján Firenze oltalmazója, Keresztelő Szent János volt látható. A firenzei aranypénzeket olaszul fiorino d’oro-nak (olasz fiorino ’virágocska’), latinul florenus-nak, (latin florens ’virágzó’) nevezték, és ezen elnevezésekből született meg a magyar forint szó. Firenze példáját rövidesen más városállamok is követték, 1284-től Velence is megkezdte a jó minőségű aranypénzek, dukátok verését. Itália után Franciaország és Anglia, majd egyre több európai pénzkibocsátó indította meg saját aranypénz verését, így a cseh és a magyar uralkodó is.

A hónap pénze- Apafi Mihály 1/2 tallér

Előlap: MICHAEL APAFI D G PRIN TRAN, mellkép jobbra. Hátlap: PAR REG HVN DOM ET SIC CO 1670, kartusok között koronázott ovális erdélyi-Apafi címer. Referencia: Resch 82, HE 774.

A tündérkert ezüstje- erdélyi tallérgyűjtemény kiállítási meghívó 2016. június 6.

A Magyar Nemzeti Múzeum 2016. június 6-án 11h-ra vár minden érdeklődőt a TÜNDÉRKERT EZÜSTJE című időszaki kiállítás megnyitójára.  Egy három generáción át gyűjtött, 220 db-os erdélyi tallérgyűjtemény időszaki kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. szeptember 11-ig lesz látogatható. A gyűjteményről bővebb leírást itt talál.


©2000-2024 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.