Élete
A megvakíttatott Vazul fiai, András, Béla és Levente a Lengyel Királyságba menekültek, ahol Béla /a későbbi I.Béla király/ és Richeza lengyel hercegnő házasságot kötöttek. Még a száműzetés alatt született meg második gyermekükként László 1046. június 27-én. András trónra jutását követő időben tért haza Béla és családja. Ifjú korában családi trónviszályok árnyékolták be az ország életét.
Napi 3 perc pénz! A Nemzeti Múzeum új numizmatikai videósorozata
A kialakult járványügyi helyzet a világ nagy múzeumaihoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Múzeumot is arra kényszerítette, hogy határozatlan időre bezárja kapuit látogatói előtt. Bár ajtajai zárva tartanak, a múzeumi munka nem állt le, régész, történész és művészettörténész kollégái saját otthonukba visszavonulva, „home office” üzemmódba kapcsolva folytatják tovább tudományos munkájukat, amelynek szerves részét képezi a tudományos [...]
A hónap pénze – Ferenc József 5 korona 1906
Ferenc József /1848-1916/ Ag 5 korona 1906 KB- Körmöcbánya. Előlap: uralkodó babérkoszorús jobbra néző arcképe. Hátlap: a magyar koronát kétoldat angyalok tartják, alatta 5 KORONA 1906. Tervező Reisner József. 1263 példányban készült. Referenciák: Huszár 2201, Éh 1155, LN 13, Rádóczi 58.
A hónap pénze- II.Rákóczi Ferenc aranyforint 1704
A Rákóczi-kor pénzverési gyakorlata pontosan leképezi magának a mozgalomnak a kifejlődését és hanyatlását is, alapvetően pedig korábbi évszázadok magyar gazdasági viszonyai határozták meg annak lehetőségeit.
Magyarországon a XV. századtól fogva jellemző volt a pénz- és tőkehiány, ugyanis a nemesfém a behozott iparcikkek ellenében özönlött ki az országból, a főurak luxuscikk-igényeinek kielégítése mellett. A török Porta és [...]
Apafi 10 dukátos csegely a Niklovits gyűjteményből
Niklovits Károly Zoltán 1886. március 18-án született és két nappal később a tatai római katolikus plébánián keresztelték meg. A személyes iratanyagban megtalálható anyakönyvi kivonat szerint anyja Hauzer Erzsébet, apja Niklovits Ferenc magyar királyi postatiszt volt. Úgy tűnik, apja foglalkozása mélyen befolyásolta a gyermek pályaválasztását, mivel Niklovits Károly is a Magyar Királyi Postánál helyezkedett el. Szolgált [...]
Tóth Csaba – Weisz Boglárka: I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén
I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén
A középkori magyar pénzek páratlanul színes (érem)képi világa, pontosabban a vereteken látható különféle jellegű ábrázolások magyarázata már nemzedékek óta okoz fejtörést a témával foglalkozó kutatóknak és a gyűjtők népes közösségének egyaránt. A változatos épületábrázolások, valós és mesebeli állatalakok, vallási jelképek biztosan nem véletlenül kerültek [...]
Szent László a numizmatikában
A hónap pénze- I.Ulászló 1440-1444 denár vastag veret
A hónap pénze- I.Ulászló denár, vastag veret. Verde: B-n* Buda 1442-43. Előlap: . MONETA . WLADISLAI. belső körben korona, kétoldalt B-n*. Hátlap: +REGIS. VNGARIE. ET. C. belső körben kétrészű címerpajzs. Referencia:Huszár 603 /mint denár/.
Magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) – könyvbemutató a Magyar Nemzeti Múzeumban
Magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) – könyvbemutató a Magyar Nemzeti Múzeumban
Weisz Boglárka: Máglyára vele! Pénzhamisítók büntetése a középkori Magyarországon
Máglyára vele!
Pénzhamisítók büntetése a középkori Magyarországon
A pénzverési jog a középkor folyamán féltve őrzött joga volt a magyar uralkodóknak, a legritkább esetben engedélyezték az autonóm, azaz önálló, nem királyi pénzverést. Éppen ezért mindenki, aki királyi engedély nélkül vert pénzt, vagy a királyi érméket körülmetszette, megkicsinyítette, majd azt forgalomba is hozta, pénzhamisítást követett el. A pénzverdékben különböző óvintézkedések bevezetésével igyekezték elejét venni annak, hogy ott bárki engedély nélküli pénzverést folytasson, avagy titkon a pénzveréshez szükséges szerszámokat használjon. A pénzverővasakat és a véseteket a 13. század közepén az esztergomi érsek embere őrizte. Az Anjou-korban a kamaraispánnak már minden pénzverdében két ládával kellett rendelkeznie. Az egyikben az esztergomi érsek és a tárnokmester megbízottjának pecsétje alatt tárolták a pénzverő eszközöket, a másikban az öntött rudakat tartották az érsek, a tárnokmester és a kamaraispán megbízottjainak kulcsai és pecsétjei alatt. Mindkettőt kizárólag az érsek és a tárnokmester embere jelenlétében nyithatták fel. A pénzverés és az ezüst olvasztása is csak a két megbízott jelenlétében folyhatott. A 15. században egy új tisztség tűnik fel a pénzverés ellenőrzésében: a kémlő (probator) az esztergomi érsek emberével közösen felügyelte a pénzverés minden egyes fázisát. A kémlőt a verde helyszínéül szolgáló város választotta, feladatai közé tartozott a próbaveret őrzése, mely sok esetben azt jelentette, hogy a pecsétjével ellátott veretet a városi tanács tartotta magánál. A kémlők felügyelője az országos hatáskörrel rendelkező, a király által kinevezett főkémlő volt. Ő vagy beosztottja ellenőrizte az esztergomi érsek emberével a pénzverés minden egyes fázisát, jelen voltak az öntvény elkészítésekor, és mind az öntvényből, mind a kivert pénzekből meghatározott mennyiséget őrizniük kellett.
A hónap pénze- Károly Róbert 1307-1342 garas
A hónap pénze: Károly Róbert /1307-1342/ garas. Előlap: uralkodó trónon ül szembe. Hátlap: magyar-anjou címerpajzs felett sisakból kiemelkedő strucc, kétoldalt liliomok.
Tóth Csaba- Adj egy bélást!
Adj egy bélást!
– hangzott el évtizedekkel ezelőtt oly sokszor a pest-budai aluljárókban a nyomatékos kérés. Ilyenkor a megszólított rendszerint megadóan, mélyen a zsebébe nyúlva az „adományos” markába pottyantott egy 2 forintos érmét. Az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült pénzérme akkortájt még komoly értékkel bírt: ennyi volt a betétdíja a sörösüvegnek, de akár három perc telefonbeszélgetést lehetett vásárolni rajta, sőt a metrókapuknál is elfogadták egy utazás erejéig. Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században oly népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek kései utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beau, belle, bella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtönszlengben mallérnak hívták, mivel a francia–német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallérnak nevezték.
A hónap pénze- Mária Terézia 1/4 dukát 1749
Au 1/4 dukát 1749 Gyulafehérvár. Előlap: M. THER. D. G. – R. I. G. H. B. REG. fej jobbra. Hátlap: A. AU. D. B. PR. – TRANS. 1749. Koronázott kétfejű sas mellén Erdély címere, lent 1/4. Referencia: Huszár E 971, Resch 27.
V. Székely György- Aranyak a szántásban
Aranyak a szántásban
A gazdaságtörténészek és a numizmatikusok előtt egyaránt közismert, hogy az európai középkori aranypénzverés bölcsője Itáliában ringott. Néhány elszigetelt próbálkozás után 1252-ben Firenze (lat. Florentia) városa kezdte meg az aranyforintok rendszeres kibocsátását, melyek előlapján liliom, hátlapján Firenze oltalmazója, Keresztelő Szent János volt látható. A firenzei aranypénzeket olaszul fiorino d’oro-nak (olasz fiorino ’virágocska’), latinul florenus-nak, (latin florens ’virágzó’) nevezték, és ezen elnevezésekből született meg a magyar forint szó. Firenze példáját rövidesen más városállamok is követték, 1284-től Velence is megkezdte a jó minőségű aranypénzek, dukátok verését. Itália után Franciaország és Anglia, majd egyre több európai pénzkibocsátó indította meg saját aranypénz verését, így a cseh és a magyar uralkodó is.
A hónap pénze- Apafi Mihály 1/2 tallér
Előlap: MICHAEL APAFI D G PRIN TRAN, mellkép jobbra. Hátlap: PAR REG HVN DOM ET SIC CO 1670, kartusok között koronázott ovális erdélyi-Apafi címer. Referencia: Resch 82, HE 774.
A tündérkert ezüstje- erdélyi tallérgyűjtemény kiállítási meghívó 2016. június 6.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2016. június 6-án 11h-ra vár minden érdeklődőt a TÜNDÉRKERT EZÜSTJE című időszaki kiállítás megnyitójára. Egy három generáción át gyűjtött, 220 db-os erdélyi tallérgyűjtemény időszaki kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. szeptember 11-ig lesz látogatható. A gyűjteményről bővebb leírást itt talál.