Újszászi Róbert, a Móra-múzeum pénztörténésze elmondta, hogy az ásatás során előkerült aranydukátot I. Rudolf király - II. Rudolf néven osztrák császár - idejében, 1594-ben verték Prágában. A 21 milliméter átmérőjű érme egyik oldala az uralkodót ábrázolja, másik felén pedig egy kétfejű sas látható. A jelentős értéke miatt főként a nagykereskedelemben használt dukát súlya 3,45 gramm, az arany finomsága 980 ezrelék.

A cseh eredetű érme magyarországi előfordulása érthető, hiszen a középkorban és a koraújkorban a pénzek értékét nemesfémtartalmuk határozta meg, így a gazdaság és kereskedelem folyamataitól függően áramoltak az egyes országok között. A helyi kiskereskedelem pénzei az apróbb ezüstveretek voltak, a nagyobb üzletek lebonyolításához ezüst tallérokat vagy aranyakat használtak - fejtette ki a numizmatikus. Bacskai István hivatalos leletfelderítőként a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából vizsgálja át az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti nyomvonalát egy fémdetektorral.