Raýman János – A PÉCSI 19-ES HONVÉD GYALOGEZRED JELVÉNYEI

A kiegyezés után nyílt csak lehetőség önálló magyar katonai alakulatok létrehozására. 1868-ban szervezték meg a honvéd zászlóaljakat, még magasabb kötelék nélkül. 1869-ben alakult meg a budai honvédkerülethez tartozó 67. Mohácson, a 68. Pécsett, a 69. Szigetváron, és a 70. Karádon állomásozó honvédzászlóalj. 1871-ban kezdték a honvéd dandárokat szervezni, 1874-ben a zászlóaljakat a dandáron belül féldandárokba vonták össze, és új számot kaptak. Ekkor alakult a 19. féldandár, a korábbi 67, 68, 69, 70-es zászlóaljakból. 1890-ben ezred kötelékbe szervezték át a féldandárokat és a 19. féldandárból a 19. pécsi honvéd gyalogezred lett. Az ezred parancsnoksága és két zászlóalja Pécsett (1. és 2. zászlóalj), egy Kaposváron (3. zászlóalj) és egy Fiumében (4. zászlóalj) állomásozott. Az ezred Baranya és Tolna vármegyék területéről hívta be a katonákat.
A háború kitörésekor 1914. július 26-án mozgósították az ezredet és augusztus 9-én  útnak indították Szarajevóba a szerb hadszíntérre az itthon állomásozó három zászlóalj tizenkét századát és négy géppuskás osztagát. A Drina melletti harcokban, Visegrádnál 1914. augusztus 20–21-én estek át a tűzkeresztségen, ahol az ezred parancsnoka Kleszky Ottó ezredes az elsők között, 1914. augusztus 21-én halt hősi halált. 1914. december 10-ig nagy veszteségeket elszenvedve harcolt a Drina menti szerb fronton, szeptemberben Kuliste magaslatainál, majd a Jadar folyónál lezajlott előretörésben vettek részt. Megszerzett állásaikat mindenütt megtartották. Decemberben a Száva mögé vonultak vissza, hogy rövidesen az orosz frontra kerülhessenek. Január 10-én vonatra szállva a 80. honvéd gyalogdandár kötelékébe rendelték az ezredet és a Szurmay-csoport tagjaként az Uzsoki hágónál zajló kegyetlen harcokban, téli, hegyvidéki körülmények között sok veszteséget elszenvedve harcoltak, mikor visszafoglalták a hágót. 1915. január 31-től Galíciában, majd a Styr folyó mentén harcoltak. A gorlicei áttörést követően a Dnyeszterig jutottak. Emlékezetes, napokig tartó súlyos harcok és nagy veszteségek árán a Drogobicsnél (Drohobycz) 1915. május 19-én az ezred elfoglalta az oroszok megerősített állásait, majd több ellentámadást vert vissza. December 23-tól 1916. január 19-ig a Pruth folyó közelében részt vettek a haláldombnak nevezett vérfürdőben. 1917 nyarán az Erdős Kárpátok déli részén a Capul hegy mellett nagy áldozatokkal látták el Kirlibaba védelmét és küzdöttek az orosz medvével. Végül 1918. augusztus 3-án az olasz frontra kerültek, és itt fejezték be a háborút.
A 19-es honvéd gyalogezrednek két jelvényét ismerjük.

Zászló alakú ezredjelvény
Az ezredzászlót jelképező jelvényeket a budapesti Arkanzas cég csaknem valamennyi magyar és közös gyalogezred részére elkészítette. Színes tűzzománcozású, lobogó zászlót ábrázoló jelvények voltak.
A 19-es gyalogezred tűzzománcozott jelvénye része ennek a sorozatnak. Kék színű zászlót ábrázol, amelyen az alakulat hadrendi száma, a 19-es került középre. Baloldalt felülre piros és zöld zománcozással a koronás magyar címert, alulra pedig MKHGyE (Magyar Királyi Honvéd Gyalogezred) feliratot helyezték el.
Érdekes felfedezést tett Hermann Attila a zászlók színéről, mely szerint a zászló szín a közös gyalogezredeknél a hajtóka színe, a jelvény fémszínét, a zászlórudat és a hadrendi számot az ezredek katonagombjának színe határozta meg. A honvéd gyalogezredeknél egységesen a kék színt alkalmazták.

1abra

2abraMedvével viaskodó bakát ábrázoló jelvény

A másik jelvény egy ovális, tölgy és babérlevelekből álló koszorú. A koszorúban az orosz medvét leterítő vitéz 19-es baka, aki lesújtani készül magasra emelt harci fokosával. Körülötte: M. KIR. HONVÉD GYALOG EZERED (így) felirat és a négy háborús évszám 1914–1915–1916–1917 olvasható. A babérkoszorún alul helyezték el az ezred számát, egy nagyobb 19-est. A koszorún körbefutó keskeny szalagon balról haladva SZERBIA, KÁRPÁTOK, WOLHINIA, GALICZIA, BUKOVINA, UZSOK, DROHOBICS, RARANCE, CAPUL nevek olvashatók. A koszorúra felül a Szent Koronát helyezték, külön tölgy és babér ágakra. A korona dicsfényében még a katonák jelmondatát olvashatjuk: KIRÁLYÉRT ÉS HAZÁÉRT.
A jelvényt Zsákodi Csiszér János mintázta. Mesterjegye ZS. CSISZÉR J. / 1916 V 5, a baka lába előtt lehet felfedezni. Egyoldalas, sajtolt, ezüstözött cinklemez, gyártó jelzése sincs rajta. Hátoldalára tűt forrasztottak. Készítése a mesterjegy alapján 1916. május 5.
A katonák a sapka oldalára tűzve viselték, mivel a sapka elején általában a hadosztály fokos jelvénye volt a divatos.
Mérete: 27×41 mm.
Érdekessége miatt érdemes megemlíteni, hogy az ezred nevezetes tábori lapja volt a „Fokos”, amely 1917 augusztusától 1918 augusztusáig jelent meg 14 számmal. Első címlapját az ezred jelvénye alapján rajzolta meg Kajdy Mihály tartalékos hadnagy. A koszorúban a medvével viaskodó katona helyett a lap címe FOKOS, alatta: SZERKESZTI / ÉS KIADJA A /19. / M KIR HONV GY EZR T P 414. (A tábori posta száma) felirat volt elhelyezve.

3abra

4abraA lapot egyébként Pécsett az Engel könyvnyomda készítette. Az előfizetői pénzekből és a lapnak felajánlott támogatásból a költségeken felüli összeg a hadirokkantak és özvegyek támogatására szolgált.
A fokos használatát a közelharcban valószínű éppen a 19-esek kezdeményezték, vagy legalábbis sikeresen alkalmazták, erről nevezték az ezredet is Fokos ezrednek. Mivel Nagy Pál tábornok, a 40. hadosztály parancsnoka meggyőződött a fokos harci értékéről, az egész honvéd hadosztályt felszerelte tábori fokossal. Ezzel a hadosztálynak is nevet adott a fokos és a hadosztály jelvénye is egy szép harci fokos lett.

Magyar királyi 309. honvéd gyalogezred jelvénye
A Fiumében állomásozó 19-es honvéd gyalogezred 4. zászlóalja a háború során nem került vissza ezredéhez. Önállóan végrehajtható, vagy más egységekhez beosztva kapott feladatot. 1915 tavaszán a zászlóaljat feltöltötték és három zászlóaljjal kiegészítve előbb 19/II. honvéd menetezred néven új ezredet szerveztek belőlük, majd 1915. október 3-án magyar királyi 309. honvéd gyalogezred nevet kapta meg. Ennek a gyalogezrednek is volt jelvénye.
A jelvényen babérágakkal keretezett koronás magyar címer látható. A címer előtt a hátára terített orosz medvére csap le a kiterjesztett szárnyú turulmadár, éles csőrével és karmaival, a még védekező medve felé kap. Alul íves mezőben az ezred nevét, M. KIR 309 H. GY. E. feliratot helyezték el. Az ezred neve alatt mélyített felirat Rudolf Ferdinand Marschall osztrák éremművész mesterjegye olvasható: R. MARSCHALL 1916. Tehát a jelvény 1916-ban készült. A jelvény ezüstözött tombak és egyszerűbb változata aranysárga színben tombakból készült.  A katonák az egyenruha bal mellzsebén is viselték.
Mérete. 32×40 mm.

19/VIII népfelkelő gyalogzászlóalj jelvénye
A háború kitörésekor felállították a 19-es népfelkelő gyalogezredet is négy zászlóaljjal, amelyek a véderőtörvényekkel ellentétben szintén a harctérre kerültek. Mivel a népfelkelő alakulat közül csak a 8. zászlóaljnak tudunk a jelvényéről, a többivel nem foglalkozunk.
1914. augusztus 25-e és 31-e között alakult meg Kaposváron 19/VIII. népfelkelő hadtáp zászlóalj, amelyet rövidesen a frontra vezényeltek.
1914 szeptemberében a szerb fronton Crnabrac és Salas környéki harcokban igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Majd feltöltötték a zászlóaljat és egyelőre helyi szolgálatba kerültek. 1915-ben Hercegovinába voltak és Mostárnál hadtáp feladatot látnak el.
1915. július 28-tól a Bileki várparancsnoksághoz, mint önálló zászlóaljat rendelték. 1915. november 2-án a montenegrói határ közelében lévő Wardar magaslat visszafoglalásával bízták meg a zászlóaljat, amelyet korábban a cseh 9/IV. és 9/III. zászlóaljak feladtak. Ezért a napokig tartó ádáz küzdelemért kapták 1915. november 7-én a felsőbb hadvezetéstől a 19/VIII. népfelkelő gyalogzászlóalj elnevezést. Ekkor Szegfy István honvéd huszárőrnagy volt a zászlóalj parancsnoka. 1916 januárjában Montenegróban részt vettek Trebinje és Kozma térségében zajló ütközetekben, majd Niksicben, Podgoricán, és Albániában Skutariban helyőrségi szolgálat következett. 1916 májusában átdobták őket az olasz frontra. Június 8-án Rovereto, majd 10-én a helyiségtől délre a hegyek közt Zugna Torta magaslatánál voltak elhelyezve, ahol támadtak, és megszerzett állásaikat a túlerővel támadó olaszok többszöri visszaverésével védelmezték meg. A támadáshoz Szegfy őrnagynak a 20/III. zászlóaljat is alárendelték. Az itt folyó háromnapos kegyetlen küzdelem megakadályozta az olaszok áttörési kísérleteit, amelyért elismerésben részesültek, és kitüntetéseket kaptak, amikor július 11-én Nogaredoban pihenőhöz jutottak. De augusztus 5-én már ismét előre küldték őket, az Etsch (Adige) folyó partjáig, a Varini szakadékokig. Itt Varini harccsoportot szerveztek, amelynek parancsnoka Szegfy őrnagy volt. Parancsnoki állásáról érdekes fényképfelvétel tanúskodik (1917. márc.).
5abra

1918 februárjában Romániába, majd ismét a Piavéhez kerültek. Itt a zászlóaljat a 28. népfelkelő hegyidandárhoz csatolták, amely feltehetően igen hiányos volt, mert április 15-én a 41. honvéd gyaloghadosztály 31. honvéd gyalogezredébe olvasztották be a zászlóalj megmaradt katonáit. Ezzel a 19/VIII. népfelkelő zászlóalj 43 havi harctéri szolgálat után megszűnt. A zászlóalj parancsnoka Szegfy István honvéd huszárőrnagy, 1918 februárjában már alezredes. 1938-ban, nyugalmazott vitéz huszár ezredesként részt vett a 19-es gyalogezred történetének összeállításában.
A zászlóalj emlékét egy érdekes jelvény őrzi. A közepén lévő kép Dél-Tirol hegyeit idézi. Felirat nem segít a helyszín felismerésében, de a zászlóalj túlélői nyilván pontosan tudták mit ábrázol. Valószínű a Zugna Tortát. A kép mellett jobbra vonalkeretben a babérkoszorúval díszített koronás magyar címert helyezték el. Felirata felül: SZERBIA, HERCEGOVINA, MONTENEGRÓ, / ALBÁNIA, DÉLTIROLI OLASZ FRONT, a zászlóalj harcainak színterei. Az ábra alatt két sorban, kiemelkedő keretben: M. K. PÉCSI 19/VIII NÉPF. GY. ZÁSZLÓALJ. / SZEGFY ISTVÁN H. H. ALEZREDES 1914–18. (honvéd huszár alezredes).
A jelvényt sajtolással állították elő, hátoldalán a szöveg és ábra negatívja látható, valamint nagy betűkkel két sorban a gyártó mesterjegye: MORZSÁNYI J. BUDAPEST / IV. ESKŰ. U. 5. (Egyes példányai mesterjegy nélkül készültek.)
Azt sajnos nem tudjuk, hogy Morzsányi a katonáktól kapott rajz alapján, vagy valamelyik művész rajza alapján készítette el a jelvényt 1918 februárja után, vagy talán már a háború befejezése után.
Anyaga ezüst?, ezüstözött tombak, de ezüstözés nélkül is készült. Mérete 50×30 mm.

6abra

7abraA pécsi 19 honvéd gyalogezred Bajtársi Szövetségének a jelvénye

Pécs szerb megszállás alóli felszabadulásának tizedik évfordulójára ünnepség rendezését és emlékmű felállítását tervezték. 1931. augusztus 21-én szerették volna az emlékművet felállítani, de addigra nem készült el. Ugyanekkor megkezdődött Pécs házi ezredeinek, a 19. honvéd gyalogezred, a császári és királyi 52. gyalogezred és a 8. honvéd huszárezred emlékét megörökítő emlékmű állítás szervezése is. A munkák nem készültek el időre. A két gyalogezred emlékművét, amelyeket Sidló Ferenc szobrászművész készített, országos ünnepség keretében leplezték le 1932. június 5-én. A régi ezredzászlókat korhű egyenruhában egy-egy tiszt és altiszt vitte az ünnepi díszfelvonuláson. Majd katonai díszszázad és a frontharcosok, a volt 19-es és 52-esek polgári ruhában katonai kitüntetéseikkel vonultak fel.
Az emlékmű állítás szervezésekor 1930. február 4-ére hívták össze a volt 19-es bajtársakat és a drogobicsi harcok évfordulójára május 19-ére Honvéd Ezrednapot terveztek. Ezen a napon szerették volna az ezred emlékművet felavatni és minden évben ide zarándokolni. Az Emléknap és Emlékmű Szervező Bizottság emlékjelvényt is akart készíttetni. Ehhez ajánlatokat kértek különböző gyártó cégektől. Egyetlen jelvényt ismerünk, amely valószínű ennek az elképzelésnek nyomán készült el és a Bajtársi Szövetség jelvénye nevet kapta.
Az egyszerű sajtolt bronzlemez jelvény címerpajzs alakú. Kívülről kiemelkedő keretet kapott. Felirata felül M. KIR. / PÉCSI 19. H. GYE. Körben: BAJTÁRSI SZÖVETSÉG. Középen fogazott pajzsban tulajdonképpen a 40. honvéd hadosztály jelvénye, a koszorúba helyezett fokos látható. Gyártóját, tervezőjét nem ismerjük. Mérete: 20,5×24 mm.

Jelvénytervek
Az Emlékmű Szervező Bizottság levélben fordult több jelvénykészítéssel foglakozó céghez és ajánlatot kért. A levelek egy részét még 1930 január első felében írták. Majd január 30-án egységes fogalmazású levelet küldtek Budapestre a Magyar Pénzverdének és a Weiss Manfréd gyárnak, valamint Bonyhádra, a Perczel Béla zománcgyárának. Ezek közül a Weiss Manfréd vállalat válasza hiányzik, de aligha képzelhető el, hogy ne válaszoltak volna.
A levélből annyi mindenesetre következik, hogy már volt elképzelésük a gomblyukban elhelyezhető érem (gomb) valójában valószínű gomblyukjelvény ábrájáról, mert azt írták, hogy megadandó rajz (fénykép) alapján készíttetik. Az ajánlatot 4000 példányra kérték 100–500 darabtól részletezve arany, ezüst, bronz, réz nikkel anyagra megadni.

1melleklet

Mivel a méretet sem jelezték, úgy tűnik a jelvénykészíttetők jobban értettek a fokos kezeléséhez. A levelezés egy része a levéltárban megmaradt és vázlatos képet rajzol a korabeli jelvénykészítésről. A jelvénytervek rajzait ábrán, a leveleket mellékletben külön bemutatjuk.

Bartos Zoltán terve
Különösen érdekes Bartos Zoltán válaszlevele a Fém- és Bádogárugyár Budapest VII. Dongó u. 7. jelvénykészítőtől, mivel két rajzot is mellékelt, mint ajánlatát a jelvényre. Az előállítás költségei: 1000 db megrendelése esetén 1 mm-es sárgaréz lemezből sajtolva és ezüstözve darabonként 25 fillér, 2000 db esetén 23 fillér.

2melleklet

Az első jelvényterven rohamsisak van középre helyezve, alulról két babérággal. Körirata 19 HONV GY E – 1915 MÁJUS 19

8abra

A másik terv is rohamsisak, amelyre egy puskát és egy kardot fektettek keresztül. Alul két babérág keretezi. Felirat felül 19. HONV.GY.E. A sisak alatt 1915.V.19.
9abra

A nagy sisakon a kis fegyverek elég furcsának tűnnek. A levélben említett mintaként mellékelt jelvény sajnos nem került a levéltárba. A jelvény nem valósult meg.

Paulik Károly ajánlata
Paulik Károly jelvénykészítő mester 1930. január 23-án válaszolt Keresztény Rajmár úrnak a pécsi Frigyes Laktanyába, amely szerint üzleti útjáról hazaérkezve találta meg az ajánlatkérő levelet és kis haladékot kért az ajánlat elkészítéséhez. A levél január 25-én el is készült. Érdekessége az is, ahogy az iparos bemutatkozott. A „jelvényen minden munka honi ipar, magam készítem, külföldre nem szorulok, miután speciel jelvénykészítő mester vagyok, bebizonyíthatóan jelenleg az egyetlen jelvénykészítő mester az országban, nem vállalkozó, vagy szabad ipart űző gyáros”.
Árajánlatát táblázatba foglalva adta meg 100, 500, 2000 és 3000 példányra. Sárgarézből, ezüstből tűzzománcozott tombakból, 6 és 14 karátos aranyból.

31melleklet

32 melleklet

33 melleklet

Végül egy természetes nagyságban megrajzolt jelvénytervet küldött ajánlatként, amely háromsoros babérlevél koszorúban 19. h. gy. / 1930 / MÁJ 18. feliratú táblából áll. Alatta vízszintesen egy fokos van elhelyezve. Mérete a levél alapján 20×26 mm.

10abra

Gál Dezső ajánlata
A Fémárugyár fémtömegcikkek, katonai és egyenruházati fémgombok, jelvények, egyesületi zománcjelvények, sportérmek, sportplakettek gyártását hirdeti a levél fejlécén. Válaszát Kis József úrnak címezte 1930. január 13-án.
Ajánlata 12–13 mm-es sárgaréz jelvényre hosszú tűvel ezüstözve 1000 db esetén 21, 1500 db-nál 18 fillér. Ez a gyártó is küldött egy minta jelvényt gyártmányaiból, de természetesen ez sem került a levéltárba.

4melleklet

A bonyhádi Magyar Zománcmű és Fémárugyár ajánlata
A Pécshez közeli bonyhádi zománcüzem tulajdonosa Perczel Béla is kapott levelet, amelyre 1930. február 5-én válaszolt. Rajz nélkül pontos ajánlatot nem tudnak adni. De küldött egy pajzs alakú zománcozott kivitelű minta jelvényt, hogy ilyen méretben 3–4 színben zománcozva arany, ezüst bronz minőségben 100, 500, 1000 és 4000 db-ra is beárazva vállalja az elkészítését. Továbbá ajánlott plasztikus kivitelű jelvényt is, amelyhez verőtövet kell készíteni. Vésett verőtőnél 40 pengőért, mintáról redukált verőtő esetében 120 pengőért.

5melleklet

A M. Kir. Állami Pénzverő ajánlata
A Pénzverő 1930. február 7-én kelt levelében közölte, hogy emlékérmet csak gipsz modell után készítenek. Forduljanak éremművészhez, de a gipsz 300 mm-nél nagyobb átmérőjű ne legyen. Ajánlatot tenni csak az érem nagysága, felerősítési módja, rajza, vagy mintája alapján lehet.

6melleklet

Pécsi Fém- és Lakatosárugyár ajánlata
A pécsi gyár 1930 február 4-én küldte el ajánlatát, mely szerint egy jelvénymintát is küldtek, amelyre ajánlatot tettek 0,4 mm sárgarézből darabonként 20 fillérért 6000, 24 fillérért 4000 és 30 fillérért 2000 db gyártása esetén. Ezüstlemezből 15 fillérrel drágában.

7mellekletA levél hátuljára feltehetően a Bizottság valamelyik tagja ráírta: 42 fillérért adja Engel Mór úr a jelvényhez az ezüstöt és felszereli gombbal a jelvényt.
A jelvénykészítés levelezéséből megmaradt néhány levélen kívül bizonyára volt még e témában más levelezés is. Ezek egy része eleve magánlevél volt, nem is kerülhettek a levéltárba. A megmaradt levelek viszont a kor jelvénykészítéssel foglalkozók nem csekély táboráról ad eddig kevésbé ismert, kevéske híradást.

Ábrajegyzék:
1. ábra        Zászló alakú jelvény
2. ábra        Medvével küzdő katona jelvény
3. ábra        A „Fokos” címlapja
4. ábra        309-es ezred jelvénye
5. ábra         Szegfy alezredes
6. ábra        19/VIII. zászlóalj jelvénye
7. ábra         A Bajtársi Szövetség jelvénye
8. ábra        Bartos 1. jelvényterve
9. ábra        Bartos 2. jelvényterve
10.ábra        Paulik jelvényterve

Mellékletek
1. melléklet        A Szervező Bizottság ajánlatkérő levele
2. melléklet        Bartos Zoltán levele
3._1-3 melléklet    Paulik levelei
4. melléklet        Gál Dezső ajánlata
5. melléklet        Perczel Béla levele
6. melléklet         Állami Pénzverő levele
7. melléklet         Pécsi Fémipari vállalat levele

[1] Légrády Elek (szerk.): .A volt m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak története. – Haladás Nyomda Rt Pécs, 1938. 172–250. old. (Továbbiakban: Légrády 1938.)

[2] Sallay Gergely Pál: Mindent a hazáért! Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények. – Zrínyi Kiadó, Budapest. 2010. 63–64. old. Hivatkozik Hermann Attila felismerésére. (Továbbiakban: Sallay 2010.)

[3] A mesterjegyet Hermann Attila és Szanyi Miklós könyvéből ismerhetjük meg, valószínű nem egyetlen jelvény vizsgálatának eredménye. A leírás után is csak nehezen sikerült felfedezni a nálam lévő, egyébként szemre jó állapotú jelvényen a mesterjegyet. A művész neve nehezen kibetűzhető, de a keltezés nem. Hermann Attila – Szanyi Miklós: „Csak előre, édes fiam…” A magyar Szent Korona országaiból sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban. – Méliusz Központ. 2012. 205 old. (Továbbiakban: Hermann – Szanyi 2012.)

[4] Marschall, Rudolf Ferdinand (Bécs, 1873. december 3. † Bécs, 1967. július 24.) Osztrák éremművész. Josef Tautenhaynnál tanult. 1903-tól a bécsi udvar éremművésze. 1905-től 1938-ig a Bécsi Akadémia Éremművészeti Mesteriskola vezetője volt. Több magyar vonatkozású érem és jelvény is került ki a keze alól.

[5] Tombak: réz 80–85 %, cink 5–15 % és ólom 5–10 % ötvözet.

[6] Hermann – Szanyi 2012, i.m. 230. old., és Sallay 2010. 77. old.

[7] Péter József fényképfelvétele. Baranya Megyei Levéltár, I. v. h. katonai és hadifogoly fotók 1939/5163, 3.

[8] Légrády 1938, i.m. 437–444. old.

[9] Raýman: A pécsi népfelkelő gyalogzászlóalj. – Hétvégi Hirdető, 1998. 04. 11. – Raýman János: A 19/VIII. népfelkelő gyalogzászlóalj. – Pécsi Szemle, 15. 4. sz. (2012. Tél) 16–17. old.

[10] Romváry Ferenc: Pécs szobrai. – Pécs, 1982. 325–330. old.

[11] Dunántúl, 1932. május 29, május 31, június 3, június 5, június 7.

[12] Az érdekes jelvényt Dr. Egerszegi Zoltán engedte át közlésre, amelyért e helyütt is köszönetet mondok.

[13] Baranya Megyei Levéltár F 1939/5163-1-3.

[14] Engel Mór órásmester Pécsett a Teréz utcában.

Megjelent az Éremtani Lapok legutóbbi számában. Utánközlés kizárólag a szerző engedélyével lehetséges.

Az Éremtani Lapok megrendelése:

http://katalogus.numismatics.hu/index.php/cPath/60_62_63

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.