Krőzus /ie. 560-540/ pénzverése

2011. január. 8. | Kategória: Cikkek, Kiemelt | Hozzászólások kikapcsolva

Kroiszosz, elterjedt nevén Krőzus Lüdia királya volt ie.560-546 között. Nevéhez fűződik az ókori világ hét csodájának egyike, a szardeiszi Artemisz templom építésének patronálása. Mégis e név a gazdagság szimbóluma, maga Krőzus roppant vagyonnal rendelkezett. Hatalomvágya a perzsák elleni hadjáratra sarkallta, de II.Kürosz legyőzte, elfoglalta a fővárost Szardeiszt, Krőzust máglyán elégette, ezzel meg is szűnt Lüdia.

A pénzverés mai tudásunk szerint ie.650 körül kezdődött el. Lüdia a Mediterrán világban a pénzverés bölcsőjét jelentette. A Mermnad dinasztia idején jelent meg az electrum alapú pénzverés, amely 2/3 rész aranyat és 1/3 rész ezüstöt jelentett. Az electrum a folyók medrében természetes állapotban volt fellelhető, így a fémet átalakítás nélkül lehett pénzverésre használni.

Krőzus jelentősége a pénz fejlődésében óriási, mivel ő vezette be a tiszta arany, illetve ezüstpénzek verését, és ezek egymáshoz való arányát is megállapította. A rendszerben a legnagyobb címletet a nehéz statér jelentette, 10.8g körüli súlyával, ezt aranyból és ezüstből is verték. Ezzel leváltotta a korábban használt főníciai mintájú electrum statérokat, a színsúlyt megtartva, a súlyt csökkentve.

Krőzus arany statér Krőzus pénzének előlapján egy bömbölő oroszlán néz szembe egy látszólag nyugodt bikával. A hátlapján pedig egy pecsét volt, magáé az uralkodóé, aki így garantálta az érme súlyát és fémtartalmát. Számos változata ismert a típusnak, az idők során nyilván újabb változatok is elő fognak kerülni. A birodalom bukásával, a lüdiai pénzek is megszűntek, de alapul szolgáltak, mint finomságban, mind súlyban a hódító perzsák új pénzeinek az arany daric-nak és az ezüst sigloi-nak.