Yap a Csendes-óceán nyugati felén található sziget, Mikronéziához tartozik. Négy apró szigetből áll, amelyek között korallzátonyok révén átjárhatóság van. Területe 102 km2 lakossága valamivel 11.000 felett van. Fővárosa Colonia.
A sziget különlegessége az ott használt primitív pénzek mérete, illetve súlya. Öt különböző elnevezést adtak: Mmbul, Gaw, Fei vagy Rai, Yar és Reng. Anyaguk kivétel nélkül kőből van, méretük 3.5 centimétertől egészen a 4 méterig terjed. A legnagyobb példány 2 tonnát nyom!
Ezek a világ legnagyobb és legnehezebb pénzei. A legtöbbet kalandos utakon hozták el a messzi távolból. Ismert, hogy Új-Guineából és Palauból is hoztak nagyméretű példányokat a szigetre. Az értékük nem csak a méretüktől függ, hanem a hozzájuk kapcsolódó történelemtől is. A yapok a korong formát részesítették előnyben, mert azoknak az anyaga nagyon hasonlított a kvarchoz, és mivel ez volt a legfényesebb tárgy a szigeten, így nagyobb értéket tulajdonítottak nekik.
A kövek értéke folyamatosan magas volt, mivel nehéz és veszélyes vállalkozás volt egy új példány megszerzése. A bátor vállalkozók elhajóztak értük egészen a Palauhoz tartozó Malakal szigetre. Ez nem kevesebb, mint 800 km-es utat jelentett! Számos életet követelt egy ilyen út. Jónéhány kövön rajta van a beszerzés során életüket vesztettek száma, ami a kő értékét tovább növelte. A kövek folyamatosan válta fizetőeszközzé a szigeten, néhány esetben még ma is használják tradicionális üzletkötések esetén.
Megmunkálásuk jellemzően primitív eszközökkel történt, főleg kőbaltával, ezért különböző a formájuk. Leginkább fánkra hasonlítanak.
A sziget pénztörténetében új fejezetet írt egy bizonyos David O’Keefe, egy ír felmenőkkel rendelkező amerikai kalandor. O’Keefe „pénzt”, azaz köveket importált a szigetre és elcserélte különböző termékekre, mint pl. tengeri uborka. Ezek a kövek már sokkal szabályosabbak voltak, hiszen fémeszközökkel megmunkálták őket, méretük is jemmezően kisebb, habár a legnagyobb méretűek is ebből az időszakból valók. Ezeknek jellemzően csekélyebb értékük van, hiszen a szigetlakóknak nem kellett áldozatot hozniuk a megszerzésükhöz.
A szigeten ca. 6800 primitív pénz található. Mivel a 20. század elejétől nem fogadtak be több követ így a pénzmennyiség állandó volt /infláció nélkül!/, tökéletesen kielégítette a helyiek igényeit a pénzforgalomhoz. A nagyobb példányokat a helyükön hagyták, adott üzletkötéskor csak tulajdonost váltott. Mindenki tudta a szigeten, hogy melyik kő kihez tartozik. A jólét jele volt mikor valaki a házát kőpénzekkel vette körbe.
Habár ma az USA dollár van forgalomban a szigeten, a helyiek nagy becsben tartják köveiket és alkalmanként fizetnek is vele. 1965 óta kiviteli tilalom van a szigetről, így legálisan azóta nem hagyta el kő a szigetet. A primitív pénzek gyűjtői körében a Yap szigetéről való köveket nevezik a „szent grál”-nak azaz a legbecsesebb, legritkábban beszerezhető példányoknak.