A hónap pénze- Koson ie. 50 drachma

Előlap: három férfi balra halad, az első és a harmadik fejszét tart. Alul: ΚΟΣΩΝ felirat. Balra monogram B vagy BA. Hátlap: sas balra, jobb lábát emeli, rajta babérkoszorú. 4.46g. Referencia: RPC – /1701es referencia számon szerepel, a tökéletesen egyező éremképű, de aranyból vert statér/.

Koson ie. 50 drachma

Koson pénzverése:

Az elmúlt bő száz évben sok kutató fejtette ki a véleményét Koson pénzverésével kapcsolatban. Egy jól ismert érméről van szó – az arany statérről, és a vele egyező éremképű drachmáról, amelyek azonban a mai napig vita tárgyát képezik számos szempontból. A feltételezett terület ahonnan ezek az érmék származnak, az a Fekete-tenger nyugati felének vidéke, illetve Észak-Görögország. Egyesek szerint a terület Trákia, mások szerint Szkítia volt.

Trákia

Suetonius szerint Coson-Cotison egy Szkítiából származó gót-dák dinasztia uralkodója volt.

Szkítia

Az érmével kapcsolatban a legszembetűnőbb észrevétel az, hogy az előlapi éremkép jelentős egyezőséget mutat M. Junius Brutus ie. 54-ben kibocsátott denárjával. Ezen négy alak látható, mind balra halad. Az első mögött egy fejszét tartó liktor, mögötte L. Iunius Brutus, majd ismét egy fejszét tartó liktor látható. Brutus arról volt leginkább ismert, hogy az utolsó római király, Tarquinius Superbus meggyilkolásának ötletadója volt és a Köztársaság létrehozásának támogatója, amelynek élén két konzul állt. A feltételezés szerint, mint az első választott konzul, ő áll középen két liktor között.

Az arany statér és drachma nagyjából abból az időből származik, mikor Brutus –Julius Caesar meggyilkolásában való részvétel után- keletre utazott, hogy sereget toborozzon a triumvirátus Octavian, Marcus Antonius és Lepidus ellen. Korábban sosem került kibocsátásra olyan érme, amely római konzult ábrázolt volna liktorokkal, így mindenképp római hatásra került kiverésre. Ez vezetett néhány kutatót oda, hogy Brutus keleti veretének vélték az érmét, ami ahhoz kellett, hogy finanszírozza a sereg toborzását a közelgő háborúhoz. A balra látható B vagy akár BR-nek is olvasható felirat is ezt erősítette. Ez az állítás Theodor Mommsenhez köthető. Mommsen Appian-ra hivatkozik, aki szerint Brutus összeházasodott egy trák dinasztiából származó lánnyal, minek révén arany-, és ezüstpénzeket veretett. Annyi bizonyos, hogy Koson-Kotison egy gót-dák/szkíta király volt, kinek Octavian szövetésget ajánlott házasság révén. Ez bizonyítja, hogy Koson komoly gazdasági, stratégiai partnere volt Rómának. Ennek is köszönhette, hogy önálló pénzt verethetett.

A fenti véleményt előszőr 1923-ban Max von Bahrfeld vonta kétségbe. Szerinte a dák király Kotison /Koson/ a rómaiakkal ie. 25-ben vívott ütközetben vesztette életét, így Brutus nevében, illetve nevére sem verhették az érmét. Bahrfeld szerint a monogram BA azaz Basileus/király/-ként oldható fel.

Head szerint /Historia Nummorum 289. oldal/ a monogram OLB azaz Olbia-ra oldható fel, egy fekete-tengeri városra. A sas és az általa tartott koszorú megegyezik az egyik olbiai típussal, így szerinte ez az ie. 29-ben meghalt szkíta király Koson verete.

A Brutus „hívők” szerint bár valóban hasonlít az olbiai típus a hátlapra, azonban sokkal inkább egyezik egy ritka köztársasági denár éremképével. Q. Pomponius Rufus ie. 73-ban vert denárja előlapján Jupiter jobbra néző portréja látható, hátlapján pedig az ominózus sas koszorúval a jobb lábán.

Pomponius Rufus denár

Felmerül a kérdés, hogy miért ezek az elemek szerepelnek az éremképen. Továbbá, ha Brutushoz kapcsolható a darab akkor mit keres ez a sas a hátlapon? Egyesek szerint Brutus a győztes Jupiter szimbólumait akarta használni. Jupiter sasa a koszorúval, illetve a római politikai élet, a konzul a liktorokkal megjelenítése Brutushoz köthető, bár ennek bizonyítása még megoldásra vár.

Numizmatika.hu