A hónap pénze- Károly Róbert 1307-1342 garas

A hónap pénze:  Károly Róbert /1307-1342/ garas. Előlap: uralkodó trónon ül szembe. Hátlap: magyar-anjou címerpajzs felett sisakból kiemelkedő strucc, kétoldalt liliomok.

krgaras2

Károly Róbert 1378-1342 között uralkodott. A XIV. század az érett feudalizmus korszaka Magyarországon. Ebben az időszakban a fejlett pénzgazdálkodás és árutermelés volt jellemző.

1301-ben III. Andrással az Árpád-ház kihalt. Ezt követően a hatalom az oligarchák kezébe került. Károly Róbert V. István dédunokájaként tartott igényt a trónra a cseh Premysl Vencel és a bajor Wittelsbach Ottóval szemben. Hosszas csatározások és tárgyalások után a pápa és a magyar főpapság támogatásával szerezte meg a trónt. Háromszor koronázták meg (1301, 1309, 1310), mire a legitim koronázás összes feltételét biztosítani tudta (Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által). 1321-ben, Csák Máté halálával került az egész ország a király kezébe.

III. András uralkodásának idején a magyar gazdaság az összeomlás szélére sodródott. Az ebből való kilábaláshoz, hatásos gazdasági reformintézkedések bevezetésére volt szükség. Ez a folyamat nem csupán országunkat, hanem egész Európát érintette. A pénzrendszer összeomlása ellen a kis címletű pénzeket megszűntették, helyükbe azok többszöröse lépett jobb minőségű ezüstből. A gazdasági nehézségeket az újjáéledő aranypénzverés tudta részben orvosolni. A XIII. században sorra jelennek meg a különböző elnevezésű aranypénzek: Genovában a genovino, Firenzében a Florin valamint a Rajna mentén a gulden. Magyarországon először Károly Róbert veretett aranypénzt a firenzei mintájára. Firenze erősen tiltakozott az ellen, hogy további ország lopja el teljes egészében a jól ismert, általuk készített éremképet (előlap: firenzei liliom, hátlap: Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János). Erre a természeti adottságok különösen alkalmasá tették az országot, hiszen, Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Főként aranyat, ezüstöt és sót bányásztak.

Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot kívánta támogatni. A bánya monopólium reformjával érdekeltté tette a földesurakat a bányák megnyitásában: a birtokos megkapta az urbura egyharmadát. Az urbura, az aranykitermelés egytizedét ill. az ezüstkitermelés egynyolcadát jelentette. Magyarország európai viszonylatban is jelentős mennyiségű nemesfémet bányászott: évente 1 tonna aranyat és 10 tonna ezüstöt.

Jelentősebb jövedelem volt ennél, a pénzverés monopóliumából származó bevétel. A kitermelt aranyat, ezüstöt a termelők kötelesek voltak beváltani. A beszolgáltatások során kb. 40-50%-os haszonra tett szert az uralkodó.

A király az alsó-magyarországi bányászat fellendítésére külföldi bányászokat hívott az országba. Itt új központok jöttek létre: Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya. A pénzveréshez firenzei pénzverő mestereket hozatott. Hogy az aranyforint megtarthassa értékét, a királynak le kellett mondania az évenkénti beváltásról (kamara haszna) és a pénzrontásról. Ezzel sikerült elérni, hogy a körmöci aranyforint a középkor végéig a legkedveltebb fizetőeszköz maradhatott Európában. Ennek nemesfémtartalma nagyon magas volt, 23 karát 8 grén, azaz 986 ezrelék aranyat tartalmazott, vagyis 3,55 grammból 3,52 gramm színarany volt. A váltópénz ezüst volt, egy aranyforint 16 ezüstgarast ért, egy garasnak pedig 6 ezüstdénár felelt meg.

Magyarország addigi pénzügyi életében nagy bonyodalmat okozott, hogy kb. 35-féle hazai és külföldi pénz volt forgalomban, ennek orvoslására is kitűnően megfelelt az egységes aranyforint bevezetése.

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.