A hónap pénze- I.Ferdinánd 1/2 tallér 1554

A hónap pénze- I.Ferdinánd 1526-1564 1/2 tallér 1554 KB. Előlap: * FERDINAND . D. G ROM. HVN. BOE. DAL. C. REX, koronás mellkép jobbra, bal keze kardon, jobbjában jogar. Hátlap: INF. HISPA. ARCHIDVX. AVSTRIE. DVX. DVX. BVR 1554. pajzsban egyfejű sas, mellén négyrészes magyar címer, szívpajzsban osztrák pólya. A pajzs felett koronás Madonna jogarral, jobbján Jézus, oldalt K-B. Referencia: Unger 724A, Huszár 918I.Ferdinánd 1/2 tallér 1554

1526 után az ország három részre szakadásával, két király veretett pénzt az országban. 1540-ig mindkét uralkodó /I.Ferdinánd és Szapolyai/ ugyanolyan pénzeket vert az ország forgalmára, hasonló éremképpel. Aranyforint, garas, denár és obolus címeres illetve Madonnás éremképpel lettek kiverve. Szapolyai halála után az ország keleti fele teljesen eltérő pénzügyi helyzetet mutatott a jelentős Habsburg átalakulás elé néző nyugati országrésszel szemben. Keleten tovább éltek a középkor hagyományai, a Madonnás éremképpel, az aranypénzek túlsúlya az ezüstök rovására jellemző volt. Míg nyugaton Habsburg mintára megjelent a tallérverés.

A pénzügyi igazgatás meglehetősen kaotikus volt Ferdinánd alatt. 1528-ban Budára szervezett magyar pénzügyi kamara, hamar költözni kényszerült a török elől, 1529-ben már Pozsonyban volt a székhely. 1531-ben újjászervezték, azonban a pénzverésre alig volt hatása. Mária királyné birtokában voltak az alsó-magyarországi bányavárosok, sőt a körmöci kamara is. A többi kisebb pénzverde, csak alkalomszerűen vert érméket, jellemzően bérleti rendszerben. Egységes irányítás így nem valósulhatott meg. 1526-1540 között minden zűrzavar ellenére is, a régi pénzláb szerint, a budai márka pénzlába alapján kerültek kiverésre. Ez egy budai márkából 420 db 8 latos finomságú /500-as/ denár kiverését jelentette. Ferdinánd ezt az arányt rendelettel rontotta le, azaz a finomságot megtartva egy budai márkából már nem 420 hanem 436 darab denárt kellett kiverni. Az 1546-os rendeletnek az indoka az volt, hogy így kell közelíteni a magyar pénzeket a német pénzek ligájához.

Az országgyűlés elé Ferdinánd 1553. április 29-én előterjesztette a magyarországi tallérverésre vonatkozó javaslatát, amit a rendek azzal a kikötéssel, mely szerint szerepelni kell az érméken a magyar jelvényeknek, megszavazták. Így indult meg 1553-ban Ferdinánd nevére a tallérverés Körmöcbányán. A tallérok idegen mintára lettek kiverve, előlapon az uralkodóval, hátlapon pedig a sassal. Az első vereten még érvényesült a rendek akarata, a hátlapon csak a magyar címer, illetve a Madonna jelenik meg kétoldalt angyalfejjel. Később azonban fokozatosan háttérben szorultak a magyar elemek az éremképeken, jellemzően csökkent a címer mérete, illetve a Madonna ábrázolás is.

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.