Helyi pénz bevezetését tervezik balatoni korona néven Veszprémben és térségében 2012-től – jelentette be Porga Gyula, Veszprém polgármestere és ugyanúgy jövőre forgalomba hozhatják a mosoni koronát – közölte a helyi fizetőeszköz megteremtését szervező hédervári polgármester.

A balatoni korona tervezett bevezetéséhez több Balaton környéki település csatlakozott, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara, tehát egy kisrégiós (térségi) fizetőeszközről van szó. A részletek kimunkálásra létrehozott munkacsoport vezetője Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese, aki egy másik helyi pénz, a soproni kékfrank létrehozásánál is bábáskodott.

Juhász József hédervári polgármester elmondta: még nem eldöntött, hogy papíralapú vagy – unikumként – elektronikus pénzhelyettesítő lesz a mosoni korona. A “pénzt” kezdetben a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező kistérségben használnának, de nyitva hagynák a lehetőséget arra, hogy ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonjanak be.

Eddig a gyakorlatban egy helyi pénz működik, a soproni kékfrank, amely 2010 áprilisában jelent meg, kibocsátására létrejött a Ha-Mi Szövetkezet. Az utalvány bevezetésénél azzal érveltek, hogy biztosítani fogja a gazdasági kapcsolatban levő szövetkezeti tagok között a hivatalos fizetőeszköz nélküli elszámolásokat, így az utalvány használatával javul a vállalkozások helyzete, mivel összekapcsolja a szükségleteket és kapacitásokat, és így helyben több szolgáltatás és áru cserélhet gazdát. Az elfogadóhelyek egy része 5-15 százalékos kedvezményt ad a vásárlónak kékfrank használata esetén.

20.000 Kfr - Liszt Ferenc (kekfrank.hu)

A helyi pénz bevezetésére további kezdeményezések is indultak, ilyen a pécsi korona, valamint a debreceni fantallér, és már Szegeden is hasonlót fontolgat az önkormányzat. A regionális fizetőeszközökkel a térségi gazdaságot, illetve a gazdaság szereplői közötti kapcsolatot próbálják erősíteni.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek korábban kifejtette: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek. A szakember szerint a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy a pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a “korlátozottság” definícióját.

Az MNB egy áprilisi tanulmányában a szakértők a “helyi pénzek” kockázataira igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét. A tanulmány rámutat arra, hogy ezek a pénzek gyakorlatilag utalványok, az utalványok birtokosai pedig kockázatokat kénytelenek elviselni, miközben utalványaik nem rendelkeznek a már meglévő törvényes fizetőeszközökhöz képest extra tulajdonságokkal.

Az utalványt elfogadók két hitelkockázattal is szembesülnek – húzzák alá. Egyrészt az utalvány kibocsátójának a kockázatával, tehát azzal, hogy az utalvány kibocsátója csődbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki utalványt, és az utalvány birtokosai korábban befizetett pénzük jelentős részét nem kapják vissza. A másik elem az utalványok fedezete mögött álló hitelintézettel kapcsolatos kockázat, vagyis annak a kockázata, hogy a fedezetet kezelő hitelintézet megy csődbe – mutattak rá az MNB szakértői.

A tanulmány megállapítja azt is, hogy a “helyi pénz” egyik sokat hangoztatott előnyét, a helyi lakosok és vállalkozások helyben történő vásárlásai következtében bekövetkezett forgalomnövekedést nehéz kimutatni.

Balatoni korona – Tények-riport: