Negyven római kori ezüstpénz került napvilágra a bulgáriai Plovdivban, azon a helyszínen, ahol a második és az ötödik század között a város színháza működött.

A Kr.u. 3. századi ezüstöket a 193 és 235 között uralkodó Severus-dinasztia alatt verték, rajtuk négy császár, köztük Geta (209-2011) és Caracalla (211-217) arcmása látható több változatban – olvasható a Sofia Globe angol nyelvű bolgár hírportálon.

Az idei ásatási szezonban összesen 600 pénzérmét tártak fel, de előkerült rengeteg kerámia a hellenisztikus korból, és színházi maszkokat is találtak.

Maja Martinova ásatásvezető régész az idei évad egyik legérdekesebb leletének a 2-3. századból származó márvány sast tartja, amely a fórum északi részén, a hivatali épületek környékén került napvilágra. Ilyen szobrok díszítették a római kori közintézményeket. A feltárt rengeteg márványoszlop-töredékkel együtt a sas is arról tanúskodik, hogy milyen pompázatos volt a középületek belső enteriőrje a tehetős római városban – hangoztatta.

Az ősi város területe az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amelyet Kr.e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja elfoglalt, és átkeresztelte Philippopolisznak. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett. A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, amikor Filibe volt a város neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett, 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

MTI