II.Rákóczi Ferenc ezüstérem a szécsényi országgyűlés emlékére 1705

Ezüstérem 1705, Warou Dániel műve. Verde: Körmöcbánya. Előlap: Rákóczi mellképe kissé balra, páncélban, rajta hermelin palásttal. Hátlap: három Vesta-szűz előtt oltárból tűz és füst emelkedik ki. Referencia: HTÉ 994, Resch 94.

Szécsényi Országgyűlés 1705

Szécsényi Országgyűlés 1705

A szécsényi országgyűlés

A kuruc rendek első magyarországi gyűlése a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. szeptember 12. és október 3. között zajlott Szécsényben. Eredetileg Rákóczi nem Szécsénybe szerette volna összehívni a magyar nemeseket, hanem a középkori hagyományoknak megfelelően a Rákos mezejére, azonban 1705 nyarának hadi eseményei ezt nem tették lehetővé. Így helyeződött át a Szécsény szomszédságában lévő Borjúpást mezőre a gyűlés. A fejedelem elvárta, hogy ne csupán követek érkezzenek a gyűlésre, hanem a nemesség személyesen jelenjen meg.

Az országgyűlés megtartása az európai politikai változások miatt is aktuálissá vált, miután azok veszélyeztették a szabadságharc sikerét (spanyol örökösödési háborúban aratott osztrák győzelem, valamint az új császár egyezkedési kísérlete). Ezen kívül az is nyomós érv lehetett, hogy erre az időpontra esett a 200 éves évfordulója, annak amikor a magyar nemesség megfogadta, hogy soha többet nem választ külföldi királyt.

 

Rákóczi hívására 6 püspök, 36 főrend és 25 vármegye mintegy ezer küldötte gyűlt össze, s verte fel sátrait a szabad ég alatt. Rákóczi tartva magát eredeti elhatározásához, nem vett részt fejedelemként a tanácskozásban, hanem mindenben a rendekre bízta magát. Részben emiatt hosszadalmas vita alakult ki az Udvari Tanács és főnemesség között. Eleinte hagyományos kétkamarás országgyűlés megtartására tettek kísérletet, ám végül Bercsényi Miklós kezdeményezésére egykamarás gyűlést tartottak. A legfontosabb kérdések között szerepelt az államforma kérdése, állami szervek megalakítása, szabadságharc célkitűzéseinek megvitatása. Így alakították ki a rendek a konföderációt  Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek néven. Ezzel azonban nem határolódtak el egyértelműen a Habsburgoktól. A trónfosztást sem mondták ki, hiszen a legnagyobb szövetséges XIV. Lajos sem támogatta azt. Így érdemi lépés ez ügyben nem jött létre.

Rákóczit szeptember 17-én a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választották. A fejedelem mellé 24 tagú tanácsadó bizottságot is választottak. Továbbá elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni. Intézkedtek a korábbi szabadságküzdelmek áldozatainak kártérítéséről is: az eperjesi vértörvényszéken kivégzettek családjai és a száműzött Thököly Imre fejedelem is visszakapták elkobzott birtokaikat. Elmondhatjuk, hogy ez az országgyűlés számított a szabadságharc tetőpontjának, mely igen nyugodt, megfontolt politikai légkörben zajlott.

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.