Bemutatják a kingéci ezüstleletet

A hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeumban szerdán este kamaratárlaton ismerkedhet meg először a közönség az alföldi város Kingéc elnevezésű határrészen talált XVI. századi ezüstlelet legszebb darabjaival.

Érmék a leletből (fotó: http://muemlekem.hu/)

Érmék a leletből (fotó: http://muemlekem.hu/)

A páratlan régészeti leletre – 67 darab ezüsttallérra – 2009 karácsonya előtt néhány nappal találtak rá lakossági jelzés alapján a Tornyai János Múzeum régészei. Helybéliek szóltak a közgyűjtemény munkatársainak, hogy amatőr régiségbúvárok fémkeresővel vizsgálnak egy magaslatot a Tisza egykori árterében. A helyszínre érkező kutatók a felszínen nem találtak érdemleges régészeti leletet, azonban Bacskai István hivatásos műszeres lelet- és lelőhelyfelderítő segítségét kérték, aki rábukkant a kincsre – idézte föl a helyi viszonylatban eddig páratlan érmeegyüttes megtalálásának történetét Medgyesi Konstantin, a múzeum sajtóreferense.
A veretek nagy része egy körülbelül száz négyzetméteres területről került elő, mindössze 10-25 centiméteres földréteg alól, de a legmélyebben megtalált érméért sem kellett 40 centiméternél mélyebbre ásni. A szakemberek ebből arra következtettek, hogy egykori tulajdonosa nem ásta el, esetlegesen csak “elkaparta”, vagy egy fa odvába rejthette el a kincsét. Az éremveretek egy bőrből készült erszényben lehettek elrejtve. Erre utal az a virágalakú aranyozott bronz veret, amely az érmék közeléből került elő és egyértelműen a török korra datálható.
A hatvanhét veret a XVI. század végén jelentős értéket képviselt, egy-egy ezüsttallér egy mesterember többheti vagy többhavi bérét tette ki. A kutatók feltételezése szerint az összeg adófizetés céljára szolgált vagy egy katona összegyűjtött zsoldja lehetett.
A 25-30 gramm közötti tömegű, 35-40 milliméter átmérőjű tallérok 1534-1594 között készültek, döntően a Német-Római Császárság területén. A legnyugatabbról származó tallérokat a mai Elzász, illetve Hollandia területén verték. Egy tallér Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása idején, 1593-ban Erdélyben készült, két másik – Rudolf császárt ábrázoló pedig – ugyanebben az időszakban Körmöcbányán.

A feltárás (fotó: http://muemlekem.hu/)

A feltárás (fotó: http://muemlekem.hu/)

Az érméket a közgyűjtemény restaurátorai megtisztították, és a kutatók páratlanul rövid idő – alig több mint egy esztendő – alatt a leletanyag tudományos feldolgozásával is végeztek. Az éremkincs és feltárásának történetét, valamint a veretek részletes tárát és leírását a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ évkönyvében olvashatják el a régi pénzérmék iránt érdeklődők. Az „egyestés” kamaratárlat megrendezésének apropóját is a Hombár című periodika megjelenése adta, amelyben a Tornyai-múzeum szakemberei számolnak be az elmúlt esztendőben elvégzett munkájukról.

Kingéc

Kingéc

MTI

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.