A konkvisztádorok kincseit kutatják

Angol pénzek kémiai vizsgálata segíthet megoldani egy évszázados rejtélyt, nevezetesen, hogy mi a lett a sorsa a spanyolok által az Újvilágban kiásott kincseknek – olvasható a Múlt-kor történelmi portál cikkében.

Érme I. Erzsébet angol királynő idejéből ami tartalmaz nemesfémet a bolíviai bányákból (forrás: ScienceNews)

Érme I. Erzsébet angol királynő idejéből ami tartalmaz nemesfémet a bolíviai bányákból (forrás: ScienceNews)

A mexikói bányákból származó ezüstöket valamikor az 1550-es évek közepén kezdték felhasználni az Angliában vert érmek előállításához – derült ki egy új kutatásból. A mai Bolívia területén található Potosíból bányászott nemesfémek azonban érdekes módon csak egy évszázaddal később bukkantak fel a kontinensen – olvasható a Geology című tudományos folyóirat november 6-i számában.

Az arany és az ezüst úgynevezett kémiai ujjlenyomatokat tartalmaz a származási helyre vonatkozóan. Az I. Mária angol királynő uralkodása (1553-1558) előtt vert pénzérmék ólomtartalmának megvizsgálása például megmutatta, hogy a felhasznált ércek 220 millió évesek, s Anglia vagy a kontinentális Európa ősi szikláiból nyerték ki őket – állítja Anne-Marie Desaulty és Francis Albarede, a lyoni Ecole Normale Supérieure munkatársai, akik 15, 1317 és 1640 között vert, különböző ólom-, réz- és ezüsttartalmú érméket vizsgáltak meg.

A későbbi időkből származó, magasabb ezüsttartalmú pénzek viszont már olyan ezüstből készültek, amely kevesebb mint 50 millió éves, ráadásul ezek nem is az öreg kontinensről érkeztek, hanem Mexikóból. Ezekben az érmékben kevés potosí-i ezüst van, ami annak fényében igazán meglepő, hogy a bolíviai bányában akkoriban jóval több ezüstöt bányásztak, mint Mexikóban.

Teljes cikk a mult-kor.hu oldalon >>

mult-kor.hu

Both comments and pings are currently closed.

Hozzászólások lezárva.


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.