A hónap pénze: Bethlen Gábor /1613-1629/ tallér. Előlap: mellkép jobbra vértben, jogarral. Köriratban magyar címer, illetve Madonna Jézussal. Hátlap: koronázott négyrészű erdélyi-magyar címer kartusok között, szívpajzsban a Bethlen címer. Kétoldalt lent a címer mellett: K-B. Referencia Huszár Erdély 374.

Az erdélyi pénzverés egyik sajátossága az aranypénzverés dominanciája volt. Egyes fejedelmek kizárólag aranypénzeket verettek. Az aprópénzek egészen a Habsburgok megjelenéséig csak elvétve fordultak elő az erdélyi pénzverésben. Ez két fő okra vezethető vissza. Az egyik az erdélyi aranybányák gazdagsága, a másik Erdély különleges politikai helyzetéből adódott. A töröktől való függés hatalmas anyagi áldozatot is követelt, ami elsősorban a Portánakaranyban fizetett óriási összegű adókat jelentett.

Bethlen Gábort 1613. október 23-án választották fejedelemmé. Uralkodása első évétől kezdve megindult a nevére szóló pénzverés. Az első néhány évben túlnyomó részt aranypénzt veretett, néhány kivételtől eltekintve. Ennek egyik fő oka az 1614-es medgyesi országgyűlés egyik végzésében keresendő. Itt ugyanis megtiltották a 'fejár garas' verését, a korábbi időszak gyenge minőségű aprópénzeinek verését. A végzés megszabja a 'jó pénz' kizárólagos verését. Ezen elsősorban az aranypénzek illetve tallérok verését jelentette.
Az erdélyi pénzeket 1613-1620 között Szebenben, Kolozsvárott és Gyulafehérvárott verték. Ebben az idószakban csak a családi /főként a korai időszakban/, vagy az erdélyi címer tűnik fel a pénzeken, illetve a kettő kombinációja. A Bethlen címer: két szembenálló vadkacsa nyíllal átszúrva. A kolozsvári pénzverő 1618-ban megszűnt, szerepét az újonnan felállított gyulafehérvári verde vette át.
A Verdejel AI /Alba Iulia/ lett. A verdéből az első jelzett aranyforint 1619-ből ismeretes