A hónap pénze: Weiss Mihály Brassó polgármestere személyi érem 1612. E: Gyöngy - és vonalkörben stilizált virágkoszorú. Középen díszítmény alatt MICHAEL/ALBINVS/* A.P.B*/ 1612. H: ADVTRVNQVEIMPER.PROPATRIA LEGAT9, /PRAESTI/TITQVAE/DEBVIT/PATRIAE/

Weiss Mihály, Brassó hires birája, történetiró. Atyja Csehországból származott Erdélybe, Medgyesre, hol polgármester volt. W. szül. 1569 jan. 13. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a jezsuiták kolozsvári kollégiumába került, hol két évet töltött; itt tanulta meg a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már ekkor latin verseket irt. 1589. a heidelbergai egyetemen találjuk. Onnan visszajövén, császári szolgálatba állott, eleinte a szatmári parancsnok, a rossz emlékü Hardegg titkára, azután Prágában a magyar Kancelláriában alkalmaztatott, hol testvéreivel egyetemben nemesi rangot nyert. 1590. ismét Erdélyben van, Brassóban, hol városi hivatalnok volt s mint az udvarnál ismert ember, diplomáciai kiküldetésekben alkalmaztatott. 1594 aug. 17-én az akkor megnyilt hires országgyülésen Brassó követe, itt ismerkedett meg Báthory Zsigmond fejedelemmel, ki őt többször igénybe vette. 1595. azon követség tagjai között látjuk, melyet Báthory Bocskay vezetése alatt Prágába indított, hogy Rudolffal a törökök ellen a véd- és dacszövetséget megkössék. Bocskay, Rákóczi Zsigmond, Báthory gyakran küldözték hol a bécsi udvarhoz, hol a portához, hol Radul oláh vajdához. W.-nak nagyobb befolyása Brassó ügyeire akkor kezdődik, midőn Báthory ingatag politikája következtében Brassóra és az egész Erdélyre Mihály oláh vajda zsarnoksága nehezült, ki a szász városokra, különösen Brassóra, roppant adót vetett ki. Midőn Báthory szerencsés hadjáratai folytán elbizakodva, a szászokat kiváltságaiktól meg akarta fosztani s az általa eddig kitüntetett Brassót is a saját őrségével akarta ellátni, W. - ekkor már Brassó város polgármestere - ezt megakadályozta s nyilt küzdelmet vett fel a fejedelemmel és Radul oláh vajdát hivta segítségül, azonban az oláh vajda seregeinek bejövetelét a fejedelmi seregek megakadályozták. W. az Olt melletti csatában, melyet vezére Giczy tanácsa ellenére rendezett, életét vesztette. Menekülése közben fogták el és ölték meg, testét a brassóiak a hajduktól nagy összegért kiváltották, de fejét Szebenben bitófára tűzték. Mint iró is szerepelt, bevégzetlen munkája: Az erdélyi zavarok és hadi mozgalmak rövid leirása, mely 1612 jun. 9-ig adja az eseményeket, hű képet nyujt az akkori erdélyi, sőt magyarországi viszonyokról. Munkáinak egy része Liber Annalium címen a Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens 1860. folyamában jelent meg.

Forrás: Pallas nagylexikon