Az árvizek és az éhínségek megakadályozása érdekében egyre sürgetőbbé vált a Sárga-folyó menti töltések megerősítése, valamint a Peking rizsellátásban nagy szerepet játszó Nagy-csatorna felújítása. A korrupt hivatalnokok azonban elsikkasztották a munkálatokra kiutalt pénzt, a császár pedig nem merte csökkenteni a karbantartók létszámát, nehogy a csatorna még rosszabb állapotba kerüljön. 1849-re a Nagy-csatorna hajózhatatlanná vált, így a dél-kínai rizst csak a kalózok támadásainak kitett tengeri útvonalon tudták Pekingbe szállítani. Már az előző császár idejenén is komoly gondokat okozott a tengeri kereskedelemben a a kínai partokat elözönló kalózok népes száma.A csatornai hajósok ezrei veszítették el munkájukat, s ez tovább szította a társadalmi elégedetlenséget. Valószínűleg a legjelntősebb esemény az első ópium háború kitörése volt.

A Csing dinasztia pénzverése jól követhető, mivel egy kivételtől eltekintve /Kwong-shui/ az összes császár az uralkodói nevet tüntette fel a pénzeken, ezáltal sokkal inkább ismertebbek felvett, mint eredeti nevükön. Az előlapokon minden esetben az uralkodói nevet látjuk, illetve a „Tung Pao” /pénz/ feliratot látjuk kínai karakterekkel. A hátlapok már változatosabbak. Shun-chi alatt a verdejegyek alapvetően egyjegyűek mandzsu nyelven, bár uralkodása végén már kéttagú a verdejegy; egyik tagja a „BOO” /verde/ a másik a verdejel, mindkettő mandzsu nyelven. Kang-shi-től kezdve szinte minden pénzen szerepel a „BOO” és a verde egyszerre. Később kínai karakterek is megjelennek, amelyek további információt adnak, úgymint címlet és dátum.

III.András 1290-1301, denár. Előlap: Gyöngykörben kétoldalt egy-egy szál befelé hajló virág, középen nagy M /Morosini/ felett korona. Hátlap: koronából kiemelkedő kettőskereszt, kereszt végein pontok, középen kereszt metszéspontjainál két kör. Rendkívül ritka típus, szakirodalom csak rajzról ismeri, egy másik magángyűjteményi példánya ismert mindössze. 0.35 g. Referencia: Huszár 424, Unger 333, C1 374.

A hónap pénze: A hónap pénze: I.Lipót /1657-1705/ tallér 1691 Körmöcbánya. Előlap: uralkodó mellképe jobbra. Hátlap: kétfejű sas koronával. Referencia: Éh 1020, Huszár 1372.

Yap a Csendes-óceán nyugati felén található sziget, Mikronéziához tartozik. Négy apró szigetből áll, amelyek között korallzátonyok révén átjárhatóság van. Területe 102 km2 lakossága valamivel 11.000 felett van. Fővárosa Colonia.
A sziget különlegessége az ott használt primitív pénzek mérete, illetve súlya. Öt különböző elnevezést adtak: Mmbul, Gaw, Fei vagy Rai, Yar és Reng. Anyaguk kivétel nélkül kőből van, méretük 3.5 centimétertől egészen a 4 méterig terjed.

Van egy apró sziget a Bristol csatornán a Nagy-Britanniához tartozó Lundy. Területe igen parányi, ca. 4.9km hoszzú és ca. 800m széles. A sziget története a neolitikumba nyúlik vissza, mikor is az első ember megjelent a szigeten. 1160-ban II.Henrik a templomos lovagoknak ajándékozta Lundyt. A templomosok voltak ebben az időben a legjelentősebb tengeri hatalommal rendelkező csoport. Tulajdonjogot szerzett a szigetre a Marisco-család, ezt a jogot János király 1199-ben erősítette meg.

A hónap pénze: Brassó /1612-1615/ város aranyforint 1615. Előlap: DEVS PROTECTOR NOSTER, Brassó város címere. Hátlap: PATRONA VNGARIAE 1612, koronás Madonna karján Jézus, kétoldalt: C-B. Referencia: Resch 2, Huszár Erdély 294.

Római Köztársaság-M. Furius L.f. Philus ie. 120 denár. Előlap: babérkoszorús Janus-fej. Hátlap: Róma balra áll, kezében koszorú és bot, előtte gall fegyverekből álló oszlop, lent két pajzs. Referencia: Crawford 281/1; Sydenham 529; Furia 18.