Cikkek

Coronatus Posonii…. A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei (1563–1830)

Csütörtökön (2014. július 10.) nyílik a pozsonyi várban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szlovák Nemzeti Múzeum közös kiállítása
Coronatus Posonii…. A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei (1563–1830) címmel, amely 2015. január 18-ig lesz nyitva.
14 db darab, Pozsonyban megkoronázott magyar uralkodó (10 király+1 királynő (MT)+3 királyné) koronázási érmei lesznek kiállítva, összesen több, mint 200 [...]

Pfeffersack Miklós jegye I.Ulászló denárján

A denár leírása- Előlap: m wladis-lai . regis, kettőskereszt, kétoldalt h-R /Pfeffersack Miklós/. Hátlap: hármas karéjban három címerpajzs: lent Árpád-sávok, balra fent lengyel sas, jobbra fent litván lovas, középen kereszt. Pfeffersack Miklós nagyszebeni kamaraispánsága Albert uralkodásáig nyúlik vissza. 1438-ból ismert a jegyével aranyforint /Pohl E1-4/, illetve 1439-ből /Pohl E2-1/. Denár /Pohl 127-4/ és obolus /Pohl [...]

A hónap pénze – Bocskai István /1605-1606/ tallér

A hónap pénze: Bocskai István /1605-1606/ tallér. Előlap: STEPHANVS: BOCKAY: DE KIS: MARIA: PRIN: TRIN: SYLVA: Sárkánykörben Bocskai-címer kartusok között, fent 16-05. Hátlap: PARTIVM . REGNI . HVNG .DOMINVS . ET . SICVLOR . COMES . Koronás Madonna feélholdon karján a kis Jézus, kétoldalt N-B. Referencia: Huszár E 203. 

A hónap pénze- I.Lajos aranyforint

A hónap pénze- I.Lajos /1342-1382/ aranyforint, verde: Buda, kamaraispán: Bernardi Ferenc. Előlap: +LODOVICI . D. G. R. VNGARIE, gyöngykörön belül magyar-anjou címerpajzsot hat karéj veszi körül. Hátlap: . SANTVS LA- DISLAVS R ., Szent László szembe áll, jobb kezében bárd, balján országalma. Referencia: Unger 407e, Huszár514, Pohl B4-7.

Raýman János – A PÉCSI 19-ES HONVÉD GYALOGEZRED JELVÉNYEI

A kiegyezés után nyílt csak lehetőség önálló magyar katonai alakulatok létrehozására. 1868-ban szervezték meg a honvéd zászlóaljakat, még magasabb kötelék nélkül. 1869-ben alakult meg a budai honvédkerülethez tartozó 67. Mohácson, a 68. Pécsett, a 69. Szigetváron, és a 70. Karádon állomásozó honvédzászlóalj. 1871-ban kezdték a honvéd dandárokat szervezni, 1874-ben a zászlóaljakat a dandáron belül féldandárokba vonták össze, és új számot kaptak. Ekkor alakult a 19. féldandár, a korábbi 67, 68, 69, 70-es zászlóaljakból. 1890-ben ezred kötelékbe szervezték át a féldandárokat és a 19. féldandárból a 19. pécsi honvéd gyalogezred lett. Az ezred parancsnoksága és két zászlóalja Pécsett (1. és 2. zászlóalj), egy Kaposváron (3. zászlóalj) és egy Fiumében (4. zászlóalj) állomásozott. Az ezred Baranya és Tolna vármegyék területéről hívta be a katonákat.
A háború kitörésekor 1914. július 26-án mozgósították az ezredet és augusztus 9-én útnak indították Szarajevóba a szerb hadszíntérre az itthon állomásozó három zászlóalj tizenkét századát és négy géppuskás osztagát. A Drina melletti harcokban, Visegrádnál 1914. augusztus 20–21-én estek át a tűzkeresztségen, ahol az ezred parancsnoka Kleszky Ottó ezredes az elsők között, 1914. augusztus 21-én halt hősi halált. 1914. december 10-ig nagy veszteségeket elszenvedve harcolt a Drina menti szerb fronton, szeptemberben Kuliste magaslatainál, majd a Jadar folyónál lezajlott előretörésben vettek részt. Megszerzett állásaikat mindenütt megtartották. Decemberben a Száva mögé vonultak vissza, hogy rövidesen az orosz frontra kerülhessenek. Január 10-én vonatra szállva a 80. honvéd gyalogdandár kötelékébe rendelték az ezredet és a Szurmay-csoport tagjaként az Uzsoki hágónál zajló kegyetlen harcokban, téli, hegyvidéki körülmények között sok veszteséget elszenvedve harcoltak, mikor visszafoglalták a hágót. 1915. január 31-től Galíciában, majd a Styr folyó mentén harcoltak. A gorlicei áttörést követően a Dnyeszterig jutottak. Emlékezetes, napokig tartó súlyos harcok és nagy veszteségek árán a Drogobicsnél (Drohobycz) 1915. május 19-én az ezred elfoglalta az oroszok megerősített állásait, majd több ellentámadást vert vissza. December 23-tól 1916. január 19-ig a Pruth folyó közelében részt vettek a haláldombnak nevezett vérfürdőben. 1917 nyarán az Erdős Kárpátok déli részén a Capul hegy mellett nagy áldozatokkal látták el Kirlibaba védelmét és küzdöttek az orosz medvével. Végül 1918. augusztus 3-án az olasz frontra kerültek, és itt fejezték be a háborút.

Obrusánszky Borbála: Aranyíj és nyíl a szkíta érméken

Az ókorban, a Fekete-tenger medencéjének keleti felében, Panticapaeumban (ma: Kercs) a Kr. e. IV. században megjelentek olyan érmék, amelyeken jellegzetes sztyeppei jelvények, íjak és nyílvesszők szerepelnek. Ezekkel kapcsolatban nem született alapos, feltáró kutatás, mai napig a legtöbb, onnan előkerült érmét görögnek tartanak, holott a térséget a görögök megérkezése előtt, vagyis körülbelül Kr. e. VII. századig lovas szkíta népek népesítették be, később pedig a területet közösen birtokolták és a tengerparti kikötőkben élénk kereskedelmet bonyolítottak. Talán ennek a nagyméretű áruforgalomnak köszönhető, hogy a térségből nagyon sokféle érme került elő, amelyeket leginkább görögnek tartanak, ugyanis a kutatók többségében fel sem merült az, hogy esetleg az ott élt szkíták, a fémművesség mesterei is értettek volna a pénzkészítéshez.

Ha azonban a Fekete-tenger keleti medencéjében vert érméket alapos vizsgálat alá veszünk és összevetjük azokat más dokumentumokkal – történeti forrásokkal és régészeti leletekkel – akkor világossá válhat számunkra, hogy a térségben megtalált ókori érmék lehettek a szkíták alkotásai, sőt vannak olyan tipikus jelképek, amelyek a sztyeppei civilizációra voltak jellemzőek és nem az Égei-tengernél megtelepedett görögökre.

A hónap pénze – Hunyadi János aranyforint

A hónap pénze: Előlap: négyrészű címerpajzs, baloldalt lent a hunyadiak címere a holló. Hátlap: Szent László szembe áll, kezében bárd és országalma, kétoldalt verdejegy.. Referencia: CNH II 154A, Huszár 615, Éh482a

Március idusa- Brutus legendás denárja

BRUTUS. AR denár, ie. 42 késő nyár-kora ősz. Mozgó katonai verde, Észak-Görögországból. L. Plaetorius Cestianus magisztrátus idejéből. Előlap: fent BRVT, jobbra IMP, balra L.PLAET. CEST, Brutus rövid szakállas feje jobbra. Hátlap: EID • MAR, a szabadságot szimbolizáló sapka középen, kétoldalt egy-egy kard. Referenciák: Crawford 508/3, CRI 216, Sydenham 1301, RSC 15.

Ez a rendkívüli denár az egyike azoknak amelyeket Cassius Dio híres művében, a Római Történelem-ben /47. 25, 3/ említ: Brutus ezt az érmét saját kedvtelésére verette, hátlapján szimbolizálva azt, hogy Cassius és Brutus felszabadította Rómát. Ez az egyetlen denár Brutus veretei közül amelyiken bizonyosan a ő portréja látható. Háromféle aureust, BRVTVS IMP köriratút és háromféle denárt, BRVT IMP ismerünk tőle. Egy tanulmányban dolgozta fel S. Nodelman ezeket a vereteket. Háromféle típust sorol fel: a casca-i aureusokat “barokk” stílusúnak, a costa-i aureusokat “neokalsszikusnak” nevezve, míg az EID MAR denárok a legtökéletesebbek és legprecízebbek mind közül.

A hónap pénze- 2013. augusztus- II.Rákóczi Ferenc 1/2 tallér 1706 Munkács

Ag 1/2 tallér 1706 M-M Munkács. Előlap: MO: NO. ARGE: REG: HVNGA:, kettős osztatú címerpajzs hercegi koronával kartusokban. Hátlap: .PATRONA. HVNG. 1706. Madonna félholdon szembe ül, jobb kezében kisded Jézus, baljában jogar, fején glória, kétoldalt: M-M. Referencia: Unger 1127b, Huszár 1525.

Zsigmond király különleges kassai aranyforintja

Néhány évvel ezelőtt egy külföldi aukcióról hazai gyűjtő birtokába került egy különleges kassai aranyforint Zsigmond királytól. Az érme leírása:
Előlap: +SIGISMVNDI . D . G .R VNGARIE, negyedelt címerpajzs, bal felső és jobb alsó részében Árpád-sávok, jobb felső és bal alsó részében brandenburgi sasok.
Hátlap: S. LADISL AVS . REX, Szent László szembe áll, jobb kezében csatabárd, [...]


©2000-2017 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.