| |
| Árpád-házi
érmék 2. |
|
|
I.
Béla
( 1061 - 1063 )
| |
A
megvakított Vazul fia. Az 1060-as év véres belharcaiban
Béla legyőzte bátyját, András királyt. Ebben
az évben Székesfehérvárott királlyá koronázzák.
1061-ben országgyűlést hívott össze Székesfehérvárra,
hogy a nép kívánságait meghallgassa. Váratlanul
azonban hatalmas tömeg gyűlt össze, amely a
keresztény papok megölését és az ősi pogány
szokások visszaállítását követelték.
Vezetőjük Vata fia, János volt, de Béla csapataival
szétkergette őket. Számos olyan intézkedést
hozott, amely növelte a népszerűségét, jó pénzt
veretett és csökkentette az adókat. Mindent
megtett a német támadás megelőzése érdekében,
de hiába volt. A német sereg megindult Magyarország
ellen.
Hadikészületei közben Béla királyra a Dömsödi
kúriában rászakadt a trónépítmény. (Baleset
volt-e, vagy merénylet?) Sebesülten is hadba
vonult, de útközben meghalt. Három fia- Géza,
László, Lambert- Salamon serege elől Lengyelországba
menekültek.
|
|
| |
|
I.
Salamon
( 1063 - 1074 )
| |
I.
András kései gyermeke. Születése után rögtön
viszály okozója lett. Apja a király megszegte
Bélának tett ígéretét, Salamont teszi meg örökösévé.
A király 1057-ben megkoronáztatta és eljegyezte
III. Henrik német császár lányával, Judittal.
A gyermek Salamonnak apja halála után menekülnie
kellet az országból. III. Henrik udvarában lelt
menedéket.
Nagybátyja Béla tragikus halála után német sereg
viszi Fehérvárra, ahol a főpapság és az urak
másodszor is megkoronázzák. Hamarosan megkezdődnek
a trónharcok I. Béla fiával, Gézával, akit II.
Boleszlo lengyel fejedelem támogatott. Salamon
a betörő lengyel csapatok elől elmenekül, majd
1064-ben békességet köt Gézával, aki a hercegségét
kormányozta és vezető szerepet játszott hadjárataikban.
A rövid békében a kereskedelem fellendült.
Bár a bizalmatlanság nem oldódott és 1073-tól
már nyílt belháború dúlt. 1074-ben még Salamon
diadalmaskodik, de rá egy évre Géza győzött.
Salamonnak a menekvést kellett választania,
és kénytelen volt Géza királyságát elismerni.
Géza után László került trónra, aki a Visegrádi
vár alsó tornyába záratta Salamont. I. István
szentté avatási szertartásakor kiszabadult de
menedéket sehol sem talált. 1087-ben egy ostrom
során halt meg.
|
|
| |
|
| I.Géza
( 1074 - 1077 ) |
| |
I.
Béla fia, Lengyelországban született. Részt vett az
apja és I. András király közötti harcokban. Apja halála
után elfogadta Salamon királyságát, 1074-ig a hercegség
élén állt. 1071-től véres harcot folytatott a trónért,
s a mogyoródi csata után elérte célját. A következő
év tavaszán koronázták meg VII. Dukasz Mihály bizánci
császár koronájával. Uralkodása alatt sokat tett az
egyház megerősítésért, Ő fejezte be a váci székesegyház
építését.
Mogyoródon emléktemplomot emeltetett, apátságot alapított
Garamszentbenedeken. Az ő nevéhez fűzűdik a vasárnap
áthelyezése szombatra, mellyel a keresztényeknek kedvezett
a zsidósággal szemben, hisz a zsidók szombaton nem
dolgoztak. A zilált gazdasági helyzeten nem tudott
úrrá lenni. Ezt bizonyította, hogy a kincstár feltöltéséhez
gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. A belső rend
megszilárdításáért megpróbálta a Salamonnal való békés
út rendezését. Trónörökös nélkül halt meg 1077-ben.
|
| |
|
| I.
(Szent) László ( 1077 - 1095
) |
| |
I.
Géza öccse. Bátyja királysága idején ő volt a hercegség
ura, majd 1077 tavaszán követte bátyját a trónon.
Uralkodása alatt éli első virágzását a kora középkori
Magyar Királyság. László sokat tett az állam megerősítéséért.
Dekrétumokat ad ki a magántulajdon megvédésére, majd
szabályozta az igazságszolgáltatási intézmények működését.
Intézkedéseket hozott a hitélet fellendítésére és
az egyház fejlesztésére. Ugyanakkor szembefordult
VII. Gergely pápa irányzatával, pl. a papi nőtlenség
kérdésével. Megakadályozta, hogy az apátságok Róma
fennhatósága alá kerüljenek. Megszervezi a váradi
és a zágrábi püspökséget. Külpolitikájájának
egyik sarkallatos eleme, hogy IV.Henrikkel való
ellenséges viszonya feloldódik. A pápaság
és a császárság közötti
küzdelemben a magyar királyság
semleges.
1091-ben az uralkodó Szlavóniát,
Horbátországot és Boszniát
Magyarországhoz csatolta. Dalmáciával
azonban ez nem sikerült, a pogány kunok
az urszágba való behatólása
miatt. Külpolitikáját a 90-es években
az oroszok, lengyelek és csehek elleni harcok,
trónviszályok jellemzik. 1095-ben bekövetkezett
halála után 97 évvel 1192-ben
szentté avatják.
|
| |
|
| |
|
|
|
